Kacsamell almamártással

Végre sikerült szép kacsamellet szereznem. (Akciósan!) Először csak kettőt vettem, majd tettem egy kört a piacon és visszamentem a henteshez. Kértem tőle még kettőt. Bizonytalan voltam mennyiség ügyben. Csak mostanában kezdek valamilyen kapcsolatot kialakítani a kacsahússal. A férjem imádja, ennek ellenére fogalmam sem volt, soknak számít-e a négy darab mell. Mint kiderült - még az elkészítés előtt - igen. Férjem szerint bőven elég lett volna kettő is - ha én nem eszem belőle. :o) A következő tanácstalanság a hűtő előtt ért utol. Most akkor elkészítsem mind a négyet? Utálok kevés ételt főzni, kidobni sem szeretünk semmit a hűtőből - csak ha elindul magától a kuka felé - így úgy döntöttem, legfeljebb az uram Tást eszik három napig. Vettem egy hatalmas vöröskáposztát is, gondoltam milyen jó lesz mellé a dinsztelt káposzta. Anyukámtól kiudvaroltam, hogy szeletelje már fel nekem, úgyhogy vasárnap csak ki kellett vennem a hűtőből. Igen ám, de olyan sok volt, hogy két nagyon nagy és nagyon mély serpenyőben sem fért el. A maradékot megnyerte az anyósom. Az elkészült dinsztelt káposzta pedig a mélyhűtőben landolt. Hogy miért? Előző nap almás táskát sütöttem és maradt egy csomó legyalult, cukrozott, fahéjjal megszórt alma. Betettem a hűtőbe és kitaláltam, csinálok egy kis almamártást a kacsa mellé. Nos, annyira jól sikerült, hogy egy csepp sem maradt belőle, a káposzta pedig a mélyhűtőben várja, hogy szebb napokon előadhassa magát.

Kacsamell almamártással

Hozzávalók: 2-3-4 darab kacsamell, só, bors, erős piros paprika, zsír a sütéshez, méz, vöröshagyma, fokhagyma, 2 fej alma, cukor, fahéj, étkezési keményítő, vaj/margarin

A kacsát a zsíros oldalán beirdaltam. Bedörzsöltem sóval, borssal és lekentem egy kis házi erős, pirospaprikával. A vöröshagymát felcsíkoztam, a fokhagyma gerezdeket apróra vágtam. A kacsasütő aljába szórtam a vöröshagymát, tettem bele 2-3 evőkanál zsírt. A tetejére fektettem a kacsamelleket, megszórtam a fokhagymával és még egy-két evőkanál zsírt tettem rájuk. (Kacsazsírra gyúrtunk a hétköznapokra.) Öntöttem alá 2 dl fehérbort, és egy kevéske vizet, majd mehetett rá a teteje és a Tás három órán át sült 160 fokon. Az utolsó egy órában beledobtam pár szem egész, megpucolt burgonyát. Szépen megpuhult a kacsa levében. Az utolsó 20 percben levettem a tetejét, a melleket és a burgonyákat megkentem selyemfű mézzel és légkeveréses grillezésen pirosra, ropogósra sütöttem.

Közben egy nagyobb serpenyőben hevítettem 5-8 dkg vajat. Ráöntöttem a hűtőben pihenő gyalult, cukrozott, fahéjas almát. Kicsit kevergettem, puhítgattam, majd felöntöttem kevés vízzel és fedő alatt főzögettem. Amikor az alma már szépen megpuhult, szinte szétfőtt, levettem a tetejét és étkezési keményítővel besűrítettem. A kacsát a sült burgonyával és az almamártással leöntve tálaltam. A férjem azt mondta, olyan volt, mint a valóra vált álom. És persze nem hogy sok nem volt a 4 mell, de még....annyi maradt, hogy a Zuram másnap tudott elvinni belőle a munkahelyére kis műanyag dobozban.

Lori