2009. december 27., vasárnap

Karácsonyi finomságok

Ezen is túl vagyunk. Eszelős volt, nem csak az a pár nap, amely az ünnepeket jelenti, hanem már az előtte lévő kettő-három is. Így mondhatom, hogy mozgalmas, kalandos és rettentő fárasztó héten vagyunk túl. Vagyis vagyok túl én, mert a családnak sok dolga nem volt az evésen, alváson, anya kiborításán kívül. Valahogy úgy érzem, egy hete mást sem csinálok, csak etetek, terítek, mosogatok, pakolok és ezt kezdem egész álló nap elölről. Vagy etetek, öltöztetek, pakolok, etetőszéket, csomagokat apa kezébe nyomok, válaszolok az összes olyan nyomasztó kérdésre, mint: XY ajándékát eltettük, becsomagoltad, elhoztad az itatóspoharat, van nálunk pelenka, hol a gyerek? Már olyan gondolatom is volt, hogy megértem azokat, akik elutazna karácsonyra. Jó lehet feltett lábakkal, pihengetve eltölteni ezeket a napokat. Aztán persze arra is gondolok, hogy az is csak úgy lenne buli, ha jönne az egész család. De az meg sokba kerülne és egyébként is, hol a bánatba főznek külföldön töltött káposztát. Szóval, marad ez a rohanás, az elmebaj. Majd januárban kipihenjük. (Így is annyi lenne a munkám, hogy egész ünnepek alatt ezzel is streszeltem magam.)
Az idei karácsony egyik újdonsága az volt, hogy elkészült az első saját kezűleg főzött töltött káposztám. Férjem szerint nagyon rendben volt, ma is azt próbálta ebéd után kipihenni. Sütöttem bejglit, diósat, mákosat, gesztenyéset, remek receptem volt. Aztán készült isler, a nagy sláger, imádom még mindig. Elkészült férjem kedvére a vaníliakrémes zserbó is. Meg volt mogyorós baba és mézes anyósom sütőjéből, anyu pedig igazi karácsonyi kalácsot sütött. Volt halászlé hegyekben, és burgonyasaláta. Ezt én készítettem és idén egy valódi újdonsággal álltam elő. Az én családom és a férjem családja is másképp készíti. Úgy döntöttem, most kifejlesztjük a saját verziónkat. Megtaláltuk a saját salátánkat. Nagyon finom, mustáros-mézes-hagymás. Hmmm...próbáljátok majd ki, egyszerűen zseniális!
Azt hiszem, ennyi. Túl vagyunk rajta, én beszereztem egy enyhe gyomorontást, nem vagyok ennyi ételhez szokva. Kuttyogó gazdagabb lett néhány nagyon hangos de annál szóraakoztatóbb játékkal. Én meg három plusz kilóval....áááááááááá..........

Bejgli
Hozzávalók: 1,20 kg liszt, 25 dkg vaj, 15 dkg zsír, 1 tk só, 15 dkg porcukor, 2 tojás sárgája, 2,5 dl hideg tejszín, 1 csomag élesztő, pici víz, amennyit a tészta igényel.
A töltelékhez: tej, vaj, mák, dió, gesztenye, cukor
A hozzávalókból kemény tésztát dagasztottam, én kevés langyos vízben feloldottam az élesztőt ehhez. Egy órán át langyos helyen kelesztettem. Aztán 6  cipót szedegettem belőle és nem túl nagy darabokat nyújtottam belőle. Nem nyújtom soha túl vékonyra, akkor tutira kiszakad. Most is kicsit vastagabbra hagytam, rákentem a tölteléket, a két végét behajtottam és óvatosan feltekertem. Egymás mellé sorakoztattam a bejgliket egy sütőpapíros tepsin. Először lekentem vastagon tojássárgájával. Hagytam, hogy rászáradjon. Amikor teljesen megszáradt, lekentem vastagon tojásfehérjével. Betettem a garázsba és ott hagytam alaposan megszáradni. Amikor teljesen megszáradt, ment a sütőbe. Előtte villával megszurkáltam. Mivel most is túltoltam a tölteléket, szinte mind megrepedt. De ízre rendben volt. :o)
Én a tölteléket úgy készítettem, hogy kb. 10 dkg vajat megolvasztottam, erre rászórtam 20-25 dkg diót-mákot vagy gesztenyemasszát, adtam hozzá cukrot, majd tejet öntögettem hozzá és addig kevergettem, míg szépen összesűrűsödött. Évek óta beválik ez a töltelék készítési mód, szerintem már nem variálok rajta.


Mézes-mustáros burgonyasaláta
Hozzávalók: 2 kg salátaburgonya, 1,5 dl extra szűz olíva olaj, 2 fej vöröshagyma. 2 evőkanál dijoni mustár, 3 ek sima mustár, 1 ek méz, 0,5 dl vörösbor ecet, só, bors, piros arany, petrezselyem
A burgonyát sós vízben feltettem főni. Amikor elkészült, hagytam, hogy meghűljön. Közben egy mélyebb tálban elkészítettem az öntet szerűséget. Az összes hozzávalót a salátástálba halmoztam, alaposan összekevertem. Piros aranyból annyit tettem hozzá, hogy szép pirosas színe legyen. Ez olyan két evőkanálnyi. Sóval és borssal csínján bántam, mert a mustár és a piros arany is sós. A hagymát vékony csíkokra vágtam. A petrezselyem el is hagyható, én szeretem az ízét, a színe pedig feldobta a salátát. Szóval ezt a masszát elkészítettem, majd ebbe forgattam a karikákra vágott kihűlt burgonyát. Csodásan nézett ki, pirosas színével és rajta a zöld petrezselyem. Egy éjszakát érleltem a hűtőben, másnap a rántott halhoz ette a férjem. Én nem szeretem a rántott halat, de ez a sali önmagában is remek volt. Tradíció lesz.

Egy kis egyveleg
 
A mézes és a mogyorós baba
 
A vaníliakrémes zserbó
 
A bejgli

2009. december 22., kedd

Egybensült szendvics - avagy mit vittem volna a GBT-re

Sajnos, lemaradtam a GBT-ről. Eleinte a gyerek betegsége kezdte fenyegetni a programot. Aztán a Picurnak az adott napra kutya baja nem volt. Egyeztettünk, szerveztünk, Kuttyogó nagyszülőkhöz el, én a sütő mellett ténykedtem, férjem pedig lett a fuvarszervező. Minden klappolt. Minden elkészült, ajándék becsomagolva. Portéka a kiskosárban készenlétben. És aztán...aztán leesett a hó. Eleinte nem aggódtunk, férjem azt mondta, hóban-fagyban is eljuttat a célhoz. Úgyhogy bepakoltunk. Olyan egy óra kocsikázás után engem elkapott a sírógörcs. Mindenhol hó és jég. Gyakorlatilag egy óra alatt az út negyedéig jutottunk. A főváros beállt, nem lehetett haladni, a hó meg csak esett és esett, szinte ki sem látszottunk belőle. Másfél óra után beláttuk, hogy esélytelenek vagyunk. Férjem azt mondta, ha törik, ha szakad odaszállít. Na igen, de valószínűleg akkorra értem volna oda, amikor már mindenki hazafelé szedelődzködik. Másrészt, nem jutottam volna haza. A hó óriási volt, az autók alig haladtak. Nem Pesten lakunk, tehát a taxi is több, mint rizikós lett volna. Duzzogva és csalódottan visszafordultunk. Cirka három órát ültünk kocsiban aznap és sehová nem jutottunk el. Hazafelé, a találkozóra szánt - és egyébként egész jól sikerült - egybensült szendvicseket bevittük a férjem munkahelyére, ahol még aznap este is nagyban folyt a munka. A portéka tehát jó helyre került, el is fogyott. Csak én voltam nagyon mérges a hóra, aminek normális esetben még örülni is szoktam. Otthon készítettünk egy fazék forralt bort és azzal kúráltuk magunkat. Én leginkább a kis lelkemet, férjem meg a hólapátolásban megfáradt izmos karját. :o)
Azért íme a recept.

Egybensült szendvicsek
Hozzávalók: 50 dkg kenyérliszt, 4 evőkanál olaj, 2,5 dl langyos víz, 2,5 dkg élesztő, 1 evőkanál só, friss oreganó levél, parmezánsajt, 25 dkg sonka, 20 dkg trappista sajt, 5-6 szem paradicsom
Az élesztőt elkevertem a langyos vízben, a lisztet átszitáltam. Az élesztős vizet a liszthez öntöttem, sóztam, hozzáadtam az olajat, majd belecsipkedtem a friss oreganó leveleket. Ízlés szerint mehet bele, ki mennyire szereti intenzíven. Én elég sokat tettem bele. A tésztát bedagasztottam, majd egy órán át langyos helyen kelesztettem. Ekkor kis cipókat tépkedtem belőle és kicsit hosszúkás alakúra kinyújtottam. Az egyik felére ráhelyeztem egy szelet sonkát, egy nagybb szelet sajtot és két-három karika paradicsomot. A másik felét ráhajtottam, a széleit összenyomkodtam és sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem őket. Lekentem langyos vízzel és megszórtam aprmezán sajttal. Így toltam 180 fokra előmelegített sütőbe, ahool kb. 20 perc alatt ropogósra és puhára sültek. Isteni illatuk volt. És az ízük is ott volt...szerintem vendégvárónak nagyon jó, vagy bulira, mert könnyen lehet szállítani, nem szóródnak le róla a rávalók. És nagyon jól lehet variálni. És nekem persze megint óriási bucik lettek, elvileg szét kellett volna vágni, hogy tisztességes méretük legyen, de a pasik az esti műszakban nem kínlódtak ilyesmivel.

 

2009. december 21., hétfő

Mascarpones-epres-csokis süti

Na, ennek ennél rövidebb nevet nem találtam. De így benne van a lényeg. Nagyon szeretjük a krémes süteményeket, ezen belül is én imádom a mascarpones krémeket. Van, hogy egyszerűen csak lekvárral keverem el, van, hogy megy bele tejszín vagy valamilyen gyümölcspép. Ez most amolyan minden ahogy esik úgy puffan süti lett, mert belekerült az összes maradék. :o) Sebaj, mert sikere volt. Egyetlen dolgot buktam be. A tetejét be akartam vonni a maradék étcsokikkal. Ki is kevertem a maradék tejszínnel, be is vontam, de sajnos másnapra a teteje megrepedezett. Lehet, hogy csak olajjal kellett volna keverni? Persze, ez senkit nem gátolt meg abban, hogy az utolsó morzsáig befaljuk.


Mascarpones-epres-csokis süti
Hozzávalók a tésztához: 15 dkg porcukot, 5 dkg valódi vaj, 2 ek. cukrozatlan kakaó, 2 ek. méz, 2 tojás, 35 dkg liszt, 2 tk. szódabikarbóna
A krémhez: 25 dkg macarpone, 1,5 dl tejszín, 1 csomag szelatin fix, pár szem eper (nálunk ez is maradék volt) 1 ek. méz, 1 rúd vanília, 1 tk. vaníliás cukor
A tészta alapanyagaiból tésztát gyúrunk, folpackba csomagoljuk és 20 percre a hűtőbe tesszük pihenni. Ezután kétfelé vesszük és egy nagyobb tepsi hátán kinyújtjuk majd megsütjük. PErsze a teosit előtte vajazzuk le és szórjuk meg kis liszttel. Így nem ragad oda. Egymás után kisütjük a két lapot és félretesszük. 
Közben elkészítjük a krémet. A tejszínt a szelatin fix-szel verjük kemény habbá és forgassuk bele egy lapáttal óvatosan a mascarponét. Csurgassuk hozzá a mézet, kaparjuk bele a vaníliát és szórjuk bele a vaníliás cukrot is. Az egészet óvatosan forgassuk, dolgozzuk össze. Ezt a krémet kenjük az egyik lapra lehetőleg egyenletesen. A krémre sorakoztassuk rá az eperszemeket. Persze ez lehet lecsepegtetett meggy, barack vagy bármilyen más gyümölcs is, ami otthon kallódik. Ennek a tetejére mehet a másik lap. Gyorsan készítsünk hozzá 20 dkg étcsokoládéból és 1 dl tejszínből vagy pici olajból bevonatot. Vagyis ezeket vízgőz felett olvasszuk össze.  Ezt csurgassuk a tetejére. Egészen másnapig helyezzük hűvösebb helyre. Másnapra az egész süti, ami eddig elég ijesztően kemény volt csodálatosan megpuhul. Ha ügyesebbek voltatok, mint én, és nem repedt meg a csoki, akkor még szeletelni is kiválóan lehet. :o)

2009. december 19., szombat

Tatár beefsteak

Több olyan étel van, amiről azt gondoltam - és némelyikről gondolom ma is - hogy soha az életben nem enném meg. Az egyik ilyen a tatár beefsteak. Néhány éve szöszi, bazi hosszú műkörmös, refomrételeken és fitnesztermen tengődő, affektálós kisasszonyként meghívtak minket egy vacsorára. (Valamiért a jelenlegi férjem akkor is szeretett, biztos ő sem érti:) ) Előre szóltak, hogy a menü tatár lesz, meg valami malachús. Behisztiztem és el sem akartam menni. A háziasszony jó fej volt, főzött nekem zöldséges spagettit, nekem meg nem volt pofám közölni vele, hogy diétázom és nem eszek tésztát. Aztán asztalra kerül a nyershús is. Mert másként képtelen voltam rágondolni. Először görcsberándult a gyomrom. Aztán láttam, milyen jóízűen eszik a többiek. Akkor picit még meg is kívántam. Dehát tartottam magam az elveimhez és orromat fennhordva csak fintorogtam. Nem voltam túl szimpatikus, most sem vagyok, de legalább az étkezési szokásaim - és a súlyom - megváltoztak. Eltelt pár hét és ugyanez a pár küldött a férjemnek egy adag tatárt. Bekerült a hűtőbe. És sajnos én értem haza előbb. A lakás üres volt, én meg a hűtő előtt állva nézegettem a doboz tartalmát. És akkor készítettem egy szelet pirítóst és így, titkosasban belekóstoltam. Marha jó volt-szó szerint. És adidg álltam ott és addig sütöttem a pirítósokat, míg eltüntettem az egészet. Rémesen éreztem magam, hogy elettem a vacsit a párom elől. Azt hittem, a lelkifurdaláson kívül lesznek még gyomorbántalmaim is, de láss csodát, kutya bajom sem volt. Aztán mikor S hazajött, bevallottam a tettemet. Ő jót röhögött, megdícsért, majd készíttetett velem egy tisztességes vacsorát bűnhődésképpen. De ez már történelem. A napokban rámtört a nosztalgia. Már csütörtökön bekevertem a húst, szombaton csak ráütöttem a tojássárgáját és ez volt leves helyett az előétel.

Tatár beefsteak
Hozzávalók: 20 dkg bélszín finomra darálva, 1 fej vöröshagyma, pirospaprika, mustár, Heinz ketchup, erős paprika szósz, piros paprika, só, bors, 1 tojás sárgája
A tojássárgája kivételével az összes hozzávalót összekeverjük. A mennyiségek ízlés szerintiek, mindenki kóstolgasson, jobbat nem tudok. A vöröshagymát reszeljük le, így teljesen krémes állagú lesz a tatárunk. Mustárból én szeretem a dijonit, de most sajnos nem volt otthon, ketchup-ből meg ilyen esetben ezt a jó minőségűt szeretem használni - a férjem kedvence - de természetesen bármilyen gazdaságos cucc is megteszi. Szerintem. 
Szóval mindent alaposan keverjünk, pépesítsünk és legalább két napra tegyük a hűtőbe. Én a tojássárgáját csak fogyasztás előtt ütöm rá, ekkor keverem össze. Van aki már eleve belekeveri, én így kicsit biztonságosabbnak érzem, bár biztops semmi baja nem lenne a hűtőben. Meleg pirítóssal tálaljuk.

Oké, a kép nem guszta, de enni nagyon jó volt

2009. december 18., péntek

Vaniliás cantuccini

Drága főnökasszonyomnak névnapja volt. Ilyenkor nálunk sütidömping van. Sajnos azonban éppen ekkor nem volt időm, hogy egy normális, habos-babos sütit készítsek neki. Ez részben nem is volt baj, hiszen a munkahelyen az a legjobb, ha kis rágcsálnivaló sütik leledzenek, amiket csak kézbe kell venni és el lehet rágcsálni egy kávé mellé, vagy simán ropogtathatók emilezés közben. Így került sor végre a régen betervezett cantuccinire. Kicsit aggódtam, hogy száraz lesz, de aztán úgy voltam vele, hogy mi a kolleganőkkel mindenevők vagyunk, egyszerűen nem lehet egy édesség annyira rossz, hogy ne fogyjon el. A vaníliás íz mellett döntöttem, már egy darabig versenyben volt a citromos is. De az utóbbi időben sok volt a citromból, maradt a vanília. Anyósom épp a kisüléskor érkezett, megdícsért, receptet elkérte, ez mindent elárul. A kolleganők se nagyon panaszkodtak, amit bevittem elfogyott, nekem is ízlett...de én kentem rá lekvárt is. Az gáz cantuccini esetében?
Lori


Vaníliás cantuccini
Hozzávalók: 25 dkg liszt, 1,5 teáskanál sütőpor, 10 dkg vaj, 10 dkg cukor, 5 dkg vaníliás cukor, egy vanília rúd, 2 tojás, 1 citrom héja (csakazéis), 1-2 evőkanál tej
A lisztet átszitáljuk a sütőporral. A vajat kézimixerrel krémesre dolgozzuk a cukorral, majd hozzáadjuk a tojásokat is. Belereszeljük a citrom héját, és hozzáadjuk a sütőporos lisztet is, majd belekapirgáljuk a vaníliarúd belsejét is. Alaposan kidolgozzuk a tésztát. A végén már kézzel gyúrjuk és ha szükséges lágyítsuk egy kicsit egy-két evőkanál tejjel. Csomagoljuk folpackba, kicsit formázgassuk meg és legalább 20 percre tegyük a hűtőbe. 
Amikor letelt az idő, vegyük ki a tésztát. Egy nagyobb tepsit béleljünk ki sütőpapírral. egyengessük el a tésztát úgy, hogy egy kb. 20 centi hosszú, kicsit magas alakzatot kapjunk. Mint egy hanyattlökött bejgli. 175 fokra előmelegített sütőben süssük úgy 25 percig. Ekkor vegyük ki és egy pár percet hagyjuk hűlni. Egy éles késsel vágjuk kb.1-2 centis vastagságú szeletekre. Ezeket felforgatva helyezzük a tepsire, majd toljuk vissza a sütőbe. Még kb. 10 percig süssük, majd vegyük ki és hagyjuk hűlni. Aztán ropogtassuk. 

2009. december 16., szerda

Grissini zöldfűszerekkel

Amikor éppenhogy összejöttünk a férjemmel, persze sokat vendégeskedtem náluk. Anyukája mindig rejtegetett a kamrában egy doboz sós-sajtos rudat, amolyan hosszúkás, abbahagyhatatlan, sajtos, ropogós csodákat. Hát, én mindig jó vendég voltam és egy egész dobozzal megettem belőle. Onnantól fogva akkor még csak leendő anyósom mindig nagy tételben vette - talán a Lidl-ből - ezt a rágcsálnivalót. És mindig huncut mosollyal vezette elő, lehetőleg a vasárnapi ebéd után. Fogyókúra ide vagy oda, akkor már mindegy is volt, én mindig jólnevelten betermeltem. Na, de jött a katasztrófa. Ezt a bizonyos sajtos rágcsát már nem forgalmazzák. Égen-földön nem lehet kapni. Egyrészt ez azért nem akkora baj, mert jót tesz a vonalaknak. Másrészt, csak jó lenne esetenként valami hosszúkásat rágcsálni....khmm...
Aztán eszembe jutott, hogy a blogokon számtalan grissini recept kering. És persze, grissini! Rágcsa, fincsi, gyereknek is bejöhet. Tudtam, hogy tulajdonképpen egy kis kenyértésztából ki lehet hozni az egészet, úgyhogy pikk-pakk begyúrtam a tésztát, előszedtem a hűtőben árválkodó reszelt parmezánt, megtépáztam a fűszernövényeimet, és eszméletlen finom ropogóst sikerült előállítani. Férjem és a gyerek szinte harcoltak érte, sőt, a párom szerint kicsit másnaposan még finomabb volt. Bevallom, én is nehezen hagytam abba.
Lori

Grissini
Hozzávalók: 50 dkg kenyérliszt (BL80-as vagy 00-ás vagy 112-es bioboltból), 2,5 dkg friss vagy egy tasak szárított élesztő, 3 dl víz, 3 dl olíva olaj, friss oreganó, bazsalikom, parmezán vagy trappista sajt, 1,5-2 evőkanál só, pici cukor.
Az élesztőt oldjuk fel a 3 dl langyos vízben. A lisztet szitáljuk át, adjuk hozzá a csipetnyi cukrot, a sót, valamint az olívaolajat. Öntsük rá a feloldott élesztőt és dagasszunk belőle egy kicsit kemény tésztát. Langyos helyen kelesszük 1 órán keresztül. Amikor megkelt, akkor adjuk hozzá a zöld fűszereket - tényleg az a legjobb, ha friss - valamint a reszelt sajtokat. Gyúrjuk át alaposan, hogy a fűszerek és sajt alaposan elkeveredjen a tésztában. Ezek után sodorjunk kb. fél centi vastag és 25 centi hosszú rudakat. A sütőt 200-250 fokra melegítsük elő, toljuk be a rudacskákat és kb. 10-15 perc alatt süssük halvány barnára. Brutális. Parmezános csoda. Minden hétvégén akarok ilyet. :o)

 

2009. december 11., péntek

Citromos kuglóf

Érdekes ez a citrom. Kisebb koromban nem szerettem. Citromos fagyi, brrr.....citromos édességek, turmixok...boááá....Mostanában pedig....főnökasszonyommal beszélgettünk arról, hogy ez a citrom olyasmi, mint a pacal vagy körömpörkölt. Meg kell érni hozzá. Ahogy öregszem , úgy nő lelkesedésem a citrom iránt is. Most már kifejezetten meg tudok kívánni citromos dolgokat, a teán kívül is. Kezdődött azzal, hogy már hajlandó voltam süteményekbe citromhéjat reszelni. Ezt "pályafutásom" kezdetén mindig kihagytam, azt hiszem azért, mert anyukám sem tett citromhéjat soha semmibe. Mostanában tombol a citrommániám, ami egy ilyen gyors kevertben teljesedett ki. Ez az egyik kedvenc alaptésztám, csak keverem-kavarom és máris megvan egy csodás, sima, omlós, könnyű tészta. Nigella alapok, nem sok változtatás van benne.
Lori

Citromos kuglóf
Hozzávalók: 1 citrom leve, 2 citrom héja, 18 dkg valódi vaj, 15 dkg barnacukor, 1 csomag vaníliás cukor plusz egy kis aroma, 20 dkg liszt átszitálva, 1 csomag sütőpor, 3 tojás, 10 dkg őrölt mandula.
A tojásokat a cukrokkal és a citromhéjakkal keverjük szép krémesre. Öntsük hozzá a citromlevet és a kicsit puha, de nem olvasztott vajat. Keverjük minél simábbra. A végén keverjük hozzá a sütőporral és a mandulával elkevert lisztet. robotgéppel kb. 2-3 perc alatt összedolgozzuk, és máris mehet a kivajazott, kilisztezett kuglófformába. 170 fokon süssük 40-50 percig. Elvileg lehet hozzá dzsemet meg mindenféle lekvárt enni, de szerintem tök felesleges.

2009. december 10., csütörtök

Csilis-mézes csirkecombok steak burgonyával

Mi a fene az a steak burgonya? Régen azt hittem, ez valami baromi bonyolult dolog. Steak burgonya, hú! Én sokáig csak a sült krumplit ismertem, azt is a leginkább zacskós változatban, mert utáltam krumplit pucolni. (Most sem szeretek. De családosan már drágának minősül a zacsis sültburi, tekintve, hogy a Zuram két kilót is megeszik egyszerre, mellesleg lássuk be, műíze van és kész. ) Aztán ahogy egyre nyitottabb lettem a konyha és a sütő iránt, rájöttem, hogy ami nem olajban sült krumpli, arra nagy eséllyel rámondják, hogy steak burgonya. Nálam, az lett a steak burgonya, amit nem kell pucolni, csak bele kell dobálni a sütőbe és meg vagyon szórva steak fűszerrel. Én meg szoktam spriccelni pici olaj spray-vel és remekül megsül. Szeretem, mert kevés vele a meló, nagyon finom, jól lehet időzíteni, ha vendégeket várunk és baromi fellengzősen az asztalra lehet repíteni: íme a stéjk burgonya.
Ja, pesze húst bettünk mellé.
Lori


Csilis-mézes csirkecombok steak burgonyával
Hozzávalók: Család nagyságától függően 2-4 darab csirkecomb, 3-4 evőkanál akácméz vagy virágméz, 3 darab csili paprika, 6-8 darab pepperóni paprika, olíva olaj, 2-3 evőkanál piros arany, 2-3 gerezd fokhagyma, bazsalikom, oreganó, mustár, 6 nagyobb darab burgonya, steak fűszer vagy sültkrumpli fűszersó
Olíva olajból, mézből, csiliből, piros aranyból, fokhagymából, bazsalikomból, oreganóból és a mustáűrból készítsünk pácot. Forgassuk meg benne alaposan a csirkecombokat és sorakoztassuk egy tepsibe. A maradék pácot rá is locsolhatjuk. Alá máér nem kell olaj, egy kis vizet vagy fehérbort öntsünk alá. Szórjuk meg a tetejét pepperóni paprikával és fokhagymagerezdekkel. Takarjuk le alufóliával és 160-170 fokon süssük két-három órán át. A legvégén pár perce levehetjük a fóliát és kicsit meggrillezhetjük a combok felületét. Azonban tarsuk szemmel, mert a méz könnyen megég. 
A burgonyákat alaposan mossuk meg és hámozatlanul csíkozzuk fel. Pakoljuk egy nagy tepsire, spricceljük meg olíva olajjal és szórjuk meg az ízlés szerinti fűszerekkel. Én először légkeveréssel, majd légkeveréses grllezéssel szoktam sütni. Ropogós, illatos, mennyei. Ezt tálaltuk a combok mellé. Meg egy kis Heinz ketchupot. Ez az egyetlen ketchup, amit szívesen megeszünk. (Nem a reklám helye, tudom...bocs.)

2009. december 9., szerda

Ági főz, avagy Az almárium, a vánkos meg a baracklekvár

Nemrégiben kaptam meg Kern Ági könyvét. Eddig leginkább a blogján kalandoztam, figyeltem mit főz Ági. Amikor megérkezett a könyve már hazafelé tartottam a munkahelyemről, így egyből bedobtam a táskámba. Akkor megálltam egy pillanatra: első jó pont, belefér a táskámba, nem nehéz, nem húzza a vállam, mehetek bevásárolni, gyógyszertárba, szuper. Majd bevallom, pár napra elfeledkeztem róla. A hétköznapok őrületében nem feltétlenül van idő az olvasásra, amikor meg lenne, beájulok ágyba, kádba, vagy bármibe ami hajlandó megtartani. Hétvégén azonban, miközben tárcát, slusszkulcsot, gyerekzoknit kerestem a már emlegetett tatyóban, a kezembe akadt a könyve. Gyerek alszik, férj alszik, csend van. És akkor eljött az Ő ideje. Kellemes, szellemes, kedves és aranyos. Helyenként illatos és gőzölög. Szerettem. Alapvetően nem vagyok nagy novellás típus, vagyis nem voltam. A hosszú, több száz oldalas, vaskos könyveket szerettem. De amióta egyszerre kell dolgozni, háztartást vezetni, gyereket és férjet nevelni, azóta bizony már elfelejtem mi volt a történés a vaskos könyv elején, mire a végére érek. És épen ezért szerettem nagyon ezt a kis könyvet. Nem kellett félbehagynom egy jó sztorit, azért, mert kiütöttem magam az álmossággal, vagy mert a gyereknek vagy férjen hirtelen feltámadó és azonnal kielégítendő igényei támadtak volna. Éppen olyan hosszú, hogy jó legyen olvasni, mosolyogni, időnként nevetni. Lapozzatok bele! Személyes kedvencem a A Varázspulcsi volt. :o)
Lori

Isler

Imádom az islert. Gyerekkoromat idézi, amikor még általánosba jártam és borzasztó kövér voltam. Ez nem vicc, egy kisebb tankkal is felvehettem volna a versenyt. És imádtam a suli büféjében lévő islert. Mindennap egy. Tulajdonképpen ez is hozzájárult a jelentős súlyfeleslegemhez. Mert anyu persze csodálatos szendókat csomagolt és mindezeket öblítettem le az islerrel. Persze azóta millió helyen sütik, készítik, sok-sok családban tombol évek vagy évtizedek óta az isler mánia. Anyukám is próbálkozott vele, de...de soha nem az igazi. Bevallom, én nem szeretem a dióval, kakaóval vagy fahéjjal megtolt tésztát. Sokan dióval készítik, anyu is azzal csinálta, de nekem az az igazi, az a fehér, omlós, már majdhogynem száraznak mondható tésztát szeretem barack vagy ratyi gyümölcslekvárral. Na, ezt szerettem volna megidézni. A finom, fehér, omlós tésztát, azt a standard, retros ízvilágot. Nem tettem én ebbe se kakaót, se diót, mindössze - mivel azt imádom - egy kis nagyon finoma őrölt mandulát. A csokis massza a tetején ismét anyósomat dicséri, aki a Mikulás napi csomagomba 85%-os kakaótartalommal bíró csokit rejtett. Na, ez került pici cukorral a tetejére. Mennyei. Két nagy tálca lett belőle, abból az egyiket én egyedül...khmm...majd reggel a mérleg....khm...tudtátok, hogy 20 darab islertől két kilót lehet hízni????
Lori

Isler
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25-30 dkg puha vaj, 20 dkg porcukor, 5 dkg őrölt mandula, egy csomag sütőpor, 20 dkg étcsokoládé, ehhez ízlés szerint cukor, valamint ízlés szerint barack, vagy bármilyen gyümölcslekvár
A lisztet elkeverjük a porcukorral, a sütőporral és a mandulával, majd gyors mozdulatokkal összedolgozzuk a vajjal. Nagyon macerás, és nagyon nehezen áll össze, kemény kézmunkát igényel. Folpackba csomagoljuk és betesszük a hűtőbe. Nekem sajnos nem volt túl sok időm a hűtőben tárolni, mert szombat este volt és nyitva volt egy üveg bor, márpedig, ha gyorsabban fogy a bor, minthogy elkészülne a süti, akkor lehet nem sikerül szabályos köröket szaggatni. Ha már legalább fél órát hűlt a tészta, akkor nyújtsuk ki fél centi vastagra. Kicsit nehézkes lesz, mert a tészta nagyon omlós. Ha nagyon nem megy a nyújtás, akkor egyszerűen csak kézzel nyomkodjuk meg, majd megnyúlik úgy is. Bevallom, én nagyrészt így csináltam. De az omlós, száraz tésztához ragaszkodtam. Végre kinyúlt kézzel-lábbal-sodrófával és kis pálinkáspohárral szaggattam ki a kis köröket. Sütőpapíros tepsire sorakoztattam őket és alig 15 perc alatt szép világosra sütöttem. Utána jöhetett a lekváral megenés, összeragasztás. Végül két tábla csokit beletördeltem egy lábasba, öntöttem hozzá két-három evőkanál olajat és lassú tűzön szépen megovasztottam. Amikor már szép fényesre olvadt a csoki, egy lapos kés segítságável megkentem az islereket. Másnap délutánra tökéletesre, csodálatosra, omlósra, isteire puhult...uhhhhhhhh.....

 
Falatnyi csodák. Rágni sem nagyon kell, elolvad a szádban...

2009. december 8., kedd

Pármai sonkába göngyölt sertéskaraj szilvamártással

Valahogy a piac felé keveredtem még a hét közepén. Nagyon szép, méretes és még viszonylag kemény szilvákat találtam. Már akkor mondtam a Zuramnak, hogy ugyan fogalmam nincs, mit fogunk enni a hétvégén, de az tuti, hogy ahhoz szilvamártás lesz. Nem izgatta fel különösebben a dolog, imádja a mártásokat, tudta, hogy úgyis kap mellé valami húst, nyugodtan várta a hétvégét. Én már nem annyira, mert időközben megfogalmazódott bennem a menü. Amikor a házassági évfordulónkat ünnepeltük, az én férjem végre lemondott a szokásos éttermi rántott húsáról és pármai sonkába göngyölt szűzérmét evett. Na, erre gondoltam én is. Szűzérme, pármai sonka. Ez utóbbi úgyis az egyik gyengém. Pármait viszonylag gyorsan tudtam beszerezni, ám egészséges, szép és friss szűzpecsenyét sehol nem találtam a környéken. Pénteken már nagyon pipa voltam, ugrott a szűzérme, én meg ugrottam a mélyhűtő ládába, hátha akad ott valami tisztességes húsdarab. Szerencsémre még volt egy kisebb darab karaj a saját malackánkból. Ezt fogtam meg, vágtam ketté, és áztattam egy éjszakára fokhagymás tejbe. A végeredmény egy csodásan illatozó hús, egy még csodásabban illatozó szilvamártás és egy kis burgonya lett. A Kuttyogó úgy tolt le egy tisztességes szelet karajt sonkával együtt, hogy csak pislogtam. Belenyalogatott a szilvamártásba is, majd aludt két órát.
(A szilvamártás kicsit elrontottam. Arra gondoltam, mekkora ötlet abban a serpenyőben csinálni, amiben kérget pirítottam a húsra. Ja, az is volt, csak olyan égett íze lett, hogy ki kellett szednem a szilvát a seprenyőből és előlről kezdeni az egészet.)

Pármai sonkába göngyölt sertéskaraj szilvamártással
Hozzávalók: kb. 1 kilós sertéskaraj csontozottan, egyben, 10 dkg pármai sonka, 1 liter tej, 8-10 gerezd fokhagyma, só, bors, majoranna, kis magyaros sertéssült fűszerkeverék
A mártáshoz: 4-5 nagyobb szem szilva, 10 dkg vaj, étkezési keményítő, fahéj, barna cukor, szegfűszeg, gyömbér
A húst vágjuk ketté, hogy kicsit vékonyabb darabokat kapjunk. Tegyük egy mélyebb tálba, daraboljunk rá 8 gerezd fokhagymát, öntsük le tejjel, hogy teljesen ellepje. Egy éjszakára tegyük a hűtőbe. 
Másnap vegyük ki a tejből, vagdossuk be a tetejét, ezekbe a vágásokba tuszkoljunk egy-két fokhagyma gerezdet. Fűszerezzük be, majd kevés olíva olajon hirtelen pirítsunk egy kis kérget rá. Ha kivettük a serpenyőből egy kicsit hagyjuk hűlni, majd borítsuk be a sonka szeletekkel. Én körbe is kötöztem. Így mehetnek egy kisebb jénai tálba. Öntsünk alá 1-2 dl fehérbort, valamint öntsük fel vízzel. Fedjük be alufóliával és toljuk a sütőbe, ahol 160 fokon 3 óra alatt csodásan puhára sül. Az utolsó 5 percre levehetjük a fóliát, de ne sütögessük sokáig, mert a sonka megég.
A szilvamártás: A szilvákat pucoljuk meg és vágjuk vékonyabb csíkokra. Egy mélyebb serpenyőben hevítsünk 10 dkg vajat. Erre dobjuk a szilvagerezdeket és kevergessük addig, amíg elkezdenek egy kicsit puhulni. Ekkor fűszerezzük meg a gyümölcsöt ízlés szerint. Alaposan keverjük össze, majd öntsük fel vízzel. Fedő alatt takaréklángon főzögessük, míg kicsit besűrűsödik és a szilva megpuhul. Ha ez megtörtént, akkor egy evőkanál étkezési keményítőt keverjünk össze pár evőkanál mártással a serpenyőből. Ezzel habarjuk be a szilvás keveréket, majd rottyantsunk rajta még egyet és kevergessük, amíg tökéletesen be nem sűrűsödik. 

 

2009. december 7., hétfő

Citromkrémes süti avagy kinder paradiso

A Kuttyogóm a múltkor orvul elcsaklizta előlem a nehéz nap után vigasztalásul szánt kinder paradisomat. Láthatóan nagyon ízlett neki. A férjem is szereti. Meg az anyukám is. Viszont nem biztos, hogy anyagilag kifizetődő az egész családot ezzel a csomagolt izével etetni. Úgyhogy felkerekedtem és a neten kerestem valami hasonlót. Találtam is, csak egy kicsit a saját ízlésünkhöz igazítottam, a mennyiséget pedig szinte azonnal dupláztam, túl sokan álltak sorban érte. A végeredmény nagyon pozitív. A férjem kettesével-hármasával falta, pedig nem egy könnyű darab, legalábbis szerintem. Neki más volt a véleménye. Sőt, egyből ötletelt, hogy a citromkrém helyett mi mindent lehetne még töltelék gyanánt használni. Csoki, vanília, nutella, volt ám ott minden. Elsőre ez sikeredett.

Citromkrémes sütemény
Hozzávalók: 8 tojás, 35 dkg cukor, 10 dkg vaníliás cukor, 25 dkg vaj, 25 dkg liszt, 25 dkg étkezési keményítő, 1 csomag sütőpor, 1 citrom reszelt héja, csipet só
A krémhez: 1 citrom facsart leve és reszelt héja, 3 dl tej, 10 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, csipet só, 4-5 evőkanál liszt, 2,5 dl habtejszín


Keverjük össze a lisztet a sütőporral és az étkezési keményítővel és szitáljuk egy mélyebb tálba. A tojásokat válasszuk ketté. A tojások sárgáját verjük habosra a cukrokkal, a kicsit megolvasztott vajjal, a sóval majd adjuk hozzá a citromhéjat is. Ha ez már szép sima, keverjük hozzá a lisztes keveréket is. A tojásfehérjéket verjük kemény habbá, és a végén óvatosan forgassuk bele a masszába. Nekem túl kemény lett a massza, de ezen pár kanál hideg tej sokat lendít.
Ha ez megvan, akkor vagy öntsük az egészet egy tepsibe. Na, itt két lehetőség van. vagy egy nagy lapot sütünk és ha kihűl kettévágjuk, vagy sütünk kettőt. nekem ez utóbbi működött. Szerintem még soha nem sikerült semmilyen típusú tésztalapot kettévágnom. Szóval, sütöttem két lapot, sütőpapíros tepsin. Az elsőt így csak szépen kiemeltem és hagytam hűlni, a másikat is egyszerűen kivehettem a sütőpapír segítségével.
Közben elkészítjük a krémet: Kicsi hideg tejjel és egy kézi habverővel keverjük csomómentesre a lisztet, a sót és a cukrot.  A maradék tejet forraljuk fel. Ha ez megvan, tegyük a tűzre a lisztes lábast, öntsük hozzá a forralt tejet és tűz fölött főzzünk belőle sűrű krémet. Ha besűrűsödött, vegyük le a tűzről és hideg vízben hűtsük ki.Ha kihűlt, keverjük bele a kemény habbá vert tejszínt, valamint a citrom héját és levét.
Most pedig már csak annyi a dolgunk, hogy az egyik tésztalapot megkenjük a krémmel és ráborítsuk a másikat. Elárulom, hogy ennél a műveletnél a felső lapom prímán kettétört. Toldozgattam-foltozgattam a sütit, a kicsit megfáradt részeket megettük mi, a mutatósabbakat feltálaltuk a családnak. :o) A tetejére jó töményen vaníliás porcukor került. Hmmm....

 

Ajándékot kaptam!!!

Ajándékot kaptam!
Lizától kaptam ezt a szépségességet! Nekem ez az első és annnnnnyira örülök....arémesen indult napomat nagyon de nagyon feldobta!
Továbbküldeném ezt a kis meglepit DebiGabinak és ChefVikinek, valamint Maimoninak. Nagyon szeretem őket olvasgatni. És ezúton üzenem az összes gasztrobloggernek, hogy csodálom a kitartásukat és kreativitásukat!
Köszönöm!

2009. december 1., kedd

Gyors fahéjas

Ez a süti egyike volt az első alkotásaimnak. Akkoriban semmi mást nem tudtam készíteni, csak kevert süteményeket, de azokból is csak olyasmit, ahol nem kellett külön verni a tojás sárgáját és a fehérjét. Akkoriban költöztem saját lakásba és egy-egy ilyen 20 perces sütivel két órát tudtam pepecselni. Eleinte mindig azt hittem, a kikevert tészta kevés. Egyszerűen úgy éreztem, hogy csak annyi a kikevert tészta, amennyit éppenhogy el tudok maszatolni a tepsi alján, az gáz. És akkor rövid tanakodás után kikevertem még egy adagot. Na, valahogy így sütöttem akkoriban. dupla mennyiséget. Ez a süti is hasonló volt. Elvileg kétfelé kellett venni, és az alsó rétegre megy a töltelék és azt kellett befedni a másikkal. Persze nekem már az első rétegez elfogyott az összes tészta. Mostanában kicsit rutinosabban sütök, már nem kellett dupla mennyiséget kikeverni. Felfogtam, hogy majd megnő. :o))

Gyors fahéjas
Hozzávalók: 3 darab tojás, 25 dkg margarin vagy vaj, 30 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 20 dkg cukor, 1 tasak vaníliás cukor, 1 doboz tejföl, 3 evőkanál fahéj, 3 evőkanál barna cukor, egy teáskanák kakaópor
A fahéjat, barna cukort és a kakaóport összekeverjük. Tehetünk bele darált diót is, nekem nem volt otthon. A többi hozzávalóból tésztát keverünk. Az egyik felét egy kivajazott, kilisztezett kisebb tepsibe öntjük. Ezt megszórjuk a fahéjas keverékkel és beborítjuk a tészta másik felével. A tetejét megszórhatjuk kis barna cukorral. 

2009. november 30., hétfő

Paradicsomos-garnélarákos tészta

Amikor még csak azért jártam a konyhába, hogy a koszos kávésbögrét betegyem a mosogatóba, azt gondoltam, nincs annál nehezebb, mint tengeri herkentyűket elkészíteni. Életem első ilyen próbálkozása a koktélrák volt. Akkor úgy éreztem, fura kukacokat készülök feltálalni. fogalmam sem volt, mit csináljak vele. Az rendben volt, hogy fokhagymás olajon megpirítom. El is kezdtem, de mivel lövésem nem volt, mennyi idő alatt készül el és egyáltalán, hogyan néz ki, amikor elkészül, már csak akkor eszméltem fel, mikor ezek a kis kukacok elkezdtek amorf kukaccá válni. Azokat gyorsan felöntöttem tejszínnel. Mivcel azonban azt is túlforraltam, vagy mi a bánat, az egész valami fura, keserű egyveleg lett. Nem szépíteném a dolgot, ehetetlenre sikerült. Akkor el is ment a kedvem az egésztől. Nem sokkal később párommal Horvátországba utaztunk. Nem mostanában volt, együtt sem éltünk, nem igen ismertem az ízlését. Na, a jóember egész héten, míg a tengerparton voltunk, rákot evett rákkal. Szomorúan vettem tudomásul, hogy ha meg akarom tartani ezt a pasit, bizony újra fel kell vennem a kapcsolatot a rákokkal. A következő alkalommal már rutinosabb voltam. Sikerült egy nagyon jó tejszínes-fokhagymás koktélrákos tésztát készíteni. Neki nagyon ízlett, én nem voltam oda tőle. szeretem én a halat, de ez nem volt az igazi. Na de hál istennek felfedeztem, hogy lehet ám kapni garnélarákot is! És arra is rájöttem, hogy nem kell állandóan tejszínbe folytani a tésztát. Különösen rák esetében, amely egy valóságos fehérjebomba, laktat, telít, nincs igány sűrű mártásokra mellé.
Most sikerült egy szép adag garnélához jutnom. És elővettem a saját készítésű paradicsomszószomat is. Ezt még nyáron tettem el, amúgy olaszosan.

Anyósom egyik barátnője Olaszországban él. Ő nem érti, mi miért teszünk el többnyire paradicsomlevet. Minek passzírozni meg ilyesmi, mikor ők egyszerűen vagy egészben, vagy maximum félbevágva teszik el. Na, kipróbáltuk a dolgot. A paradicsomot egyszerűen leforráztuk, lehúztuk a héját, ment bele az üvegbe, tettem bele oreganó és bazsalikom, vagy éppen rozmaring szálakat. Dunszt és kész. Botrányosan finom, aromás, valódi paradicsomszósz lett belőle. A parik ráadásul anyósék kertjéből van, világhírű fóti befőző paradicsom! Tésztákra ennél jobb nincs is.

Szóval, ebből a szószból készült a tészta.

Paradicsomos-garnélás tészta
Hozzávalók: 25 dkg tisztított garnélarák, 1 üveg paradicosmszósz, friss zöldfűszerek-bazsalikom, oreganó, só, bors, pici majoranna, pepperóni paprika, olíva olaj, citromlé, fokhagyma, 30 dkg spagetti tészta
Először is tegyük fel főni a tésztát. Egy mélyebb serpenyőben hevítsünk kevés olíva olajat, reszeljünk vagy préseljünk bele 3 gerezd fokhagymát. Öntsük rá a darabos paradicsomszószt, dobjunk bele 2-3 darab pepperónit, kevés sóval és borssal fűszerezzük, majd forraljuk össze folyamatos kevergetés mellett. Ha felforrt, tegyük rá a serpenyő tetejét, vegyük takarékra és időnként megkeverve főzzük szinte pürésre. A valódi zöld fűszereket csak akkor adjuk hozzá, amikor szinte majdnem elkészült. Ekkor daraboljuk bele a majorannát, oregánót, bazsalikomot. Keverjük össze és a szósz készen van. Egy mélyebb tálba tegyük a garnélát, préseljünk bele 2-3 gerezd fokhagymát, locsoljuk meg kevés olíva olajjal, majd facsarjuk rá egy citrom levét. Hagyjuk állni egy kicsit. Közvetlenül fogyasztás előtt hevítsünk olajat egy seprenőyben, majd amikor nagyon forró akkor dobjuk rá a rákokat. Kb.2-3 perc alatt pirítsuk át a rákocskákat. A kifőtt tésztát forgassuk bele a paradicsomszószba. Szedjük tányérra, majd rakosgassuk rá a megpirított rákokat. Isteni volt. 




2009. november 28., szombat

Madeleine

Ez az egyik kedvenc sütim. Igazi teasütemény, nagyon finom, omlós, vajas..hmmm. Azt hiszem, még nagyon régen láttam először talán Stahl Juditnál. Még sosem volt igazi madeleine sütőm, ezért mostanáig muffinsütőben készítettem. A muffinsütőm azonban az enyészet része lett. Egyszerűen nem tudok vigyázni a dolgaimra. A mufifnsütő is nagyon megfáradt már, olyan állapotban volt, hogy nem bírtam tovább nézni a szenvedéseit és megszabadultam tőle. Azóta persze semmi puffancs vagy madeleine. Na de a kolléganőim a névnapomra megleptek egy igazi madeleine formával. Elejtettek némi célzást, hogy szívesen meg is kóstolnák a végterméket, úgyhogy gyorsan fel is avattam a formát. egyből dupla adag tésztát kevertem ki, mert ugye a család, meg a kollégák...na. Több kört is sütöttem, le is égettem a kezem, de szerintem a recept mindenkit jobban érdekel. Készült teljesen natúr - bár nálam a natúr az a mandulás - készült olyan, amelynek a végét madagaszkári fekete csokiba mártottam, és készült lekváros is. Ez úgy néz ki, hogy két sütit összetapasztottam lekvárral. Mindegyik nagyon fincsi volt!
Lori

Madeleine
Hozzávalók: 17-18 dkg vaj, 5 tojás, 20 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 14 dkg liszt, 1 citrom reszelt héja, vanília aroma, 1 csomag sütőpor, 6 dkg darált mandula
A vajat megolvasztjuk. A tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral, teáskanálnyi vanília aromával, sóval és a reszelt citrom héjával kb. 8 perc alatt habosra verjük. Beleforgatjuk a sütőporral és a durvára vágott mandulával elkevert lisztet, majd beledolgozzuk a vajat. Legalább 15, de inkább 30 percre a hűtőbe tesszük. 
A madleine formát kivajazzuk, kilisztezzük. Egy fél evőkanálnyi tésztát kanalazunk a formákba, majd 200 fokra előmelegített tepsiben kb. 15-20 perc alatt megsütjük. Olvaszthatunk fél tábla étcsokoládét egy evőkanál olajjal és ebbe márthatjuk a sütemény egyik felét. össze is ragaszthatjuk lekvárral, vagy lelocsolhatjuk olvasztott csokival, a variációs lehetőségek korlátlanok. 
Tipp: Véletlenül se tegyük tele tésztával a formákat. Én persze elsőkörben telepakoltam, aminek az lett a vége, hogy kapirgálhattam a kifolyt tésztát. Az első kisült kört így azonnal el kellett fogyasszuk, mert vendégek vagy kollegák előtt vállalhatatlan lett volna.

 

2009. november 27., péntek

Mozi-New Moon-Kis csalódás

És akkor szépítettem a dolgon. DebiGabinak a kritikáját olvasva úgy döntöttem, végre rászánom magam és bármennyire is fáj, bevallom a tutit...(Mellesleg DebiGabinak próbáltam megjegyzést küldeni, de valamiért nem sikerül, úgyhogy remélem olvassa, mert egyet kell értsek vele.)Eddig emésztgettem.
Na, mivel a barinőm Sly én én igen nagy rajongók vagyunk, beszereztük az éjféli bemutatóra a jegyet. itt jegyzem meg, én inkább olvasás párti vagyok. Az első és a második részt is kétszer olvastam, a harmadikat csak azért nem, mert a férjem lenyúlta. Csípi a farkasokat. Az első film nekem nagyon tetszett, bár kicsit elnagyoltnak éreztem a történésekt, kicsit kapkodósnak a sztorit, nem volt elég hitelesen kiforrott egy párbeszéd sem, de sebaj, a könyvben minden megvolt ami kellett. Ez a Pattinson fiú nagyon tud valamit, ha mást nem, hát morózusan nézni. De tudjátok mit? nekem ennyi elég is volt. A kislány...hmm...aranyos, helyes. Azt gondoltam, milyen jó ötlet, hogy végre nem egy modell típusú csábi bébit választottak főszereplőnek, hanem egy ilyen valóban tök jellegtelen kislányt. (Akinek nagy a füle....) Akit meg lehet szokni és valóban egy idő után még szépnek is lehet látni.
Na, a lényeg. Mozi előtt laza csajos vacsi. Én, mint harminc felé közeledő kisgyerekes anyuka komoly kihívások elé állítottam magam ezzel az éjféli kezdéssel. Fél tizenkettőre koffeintúltengésem volt. A moziban marha nagy tömeg, nem mondanám, hogy túl sokan tettek túl rajtunk korban. A mellettem álló lánynak Twilight-os táska lógott az oldalán. Többen elhozták a könyvet. MIVAN??????MINEK???????? Azt gondolták olvasnak majd a film alatt? Vagy mit? Beszereztem egy nagy adag kukoricát és benyomakodtunk a terembe.
És vártam a katarzist. és basszus, nem jött. Ha nem olvastam volna a könyvet egy szót nem értettem volna az egészből. De erre azt szoktam mondnai, az el se menjen. Ne nézzen meg senki olyan filmet, amit nem olvasott, mert óhatatlanul lesznek benne érthetetlen részek, és ez alól nagyon kevés film a kivétel. Utáljatok csak, ez a véleményem.
A főszereplő lány még mindig helyeske, de a száját még mindig nem tudja becsukni. Pedig kifejezetten szépnek láttam egy-egy elenetben. A fővámpír még mindig jóképű, sajna más nem érvényesült belőle. Pedig a srác jó színész, csak azokat a filmeket amiben ez kiderül (Lásd a Salvador Ali alakítását) itt nálunk elfelejtik bemutatni. A farkas fiúnak szép a teste, csak viselni nem tudja, de ez csak annak lehet az oka, hogy még túl fiatal kigyúrt izomagyként tengődni.
A Volturis rész rendben volt, csak lehetett volna hosszabb, kidolgozottabb. Csak úgy, mint a farkasok, mint kerettörténet. És ugyanez vonatkozik a párbeszédekre. Kicsit olyan érzésem volt, mintha a rendező versenyt futott volna az idővel. Mintha stopper lett volna a kezében, igyekezett volna minél több mindent belesűríteni a megadott időbe, ezért itt-ott megkurtított jeleneteket, párbeszédeket. Egy kidolgozott jelent vagy párbeszéd sem akadt a filmben. Én megértem, hogy képtelenség több száz oldalt két órába sűríteni. De ettől nem kell egy novellából mínuszos hírt kreálni, mert elvész a lényeg. Elveszett. Sajnos ez most nem jött össze. Inkább elolvasom még egyszer a könyvet, mert a történet túl jó, nem szeretném, ha ez a film lenne az utolsó emlékem róla.
Pedig annnnnnyira vártam...........:o((((((

2009. november 26., csütörtök

Ázsiai serpenyős

Végre eljött a napja, hogy a Lidl-ben beszerzett cuccokat felhasználjam. Tulajdonképpen, hajdanában danában ez egyike volt azoknak az ételeknek, amelyet elkészítettem. Mivel semmi főzőtudományom nem volt, pasim ellenben igen, elkezdtem rajongani az üveges kosztokért. Gondoltam, ez remek módja a tuti háziasszonykodásnak. (Eleve azt gondoltam, hétköznap egyen mindenki ahol tud, hétvégén meg jöhet a házhozszállítás, a szülők lejmolása és persze az üveges, félkész dolgok. Rémes...) Minden üvegbe, konzervbe van zárva, nekem csak ki kell nyitni, ráönteni egy kis húsra és voila. Terveim szerint a húst felvágta volna a hentes, a műkörmeim nem látták volna kárát annak a sok gasztronómiai csodának, amelyek a kezeim közül kikerülnek. Ja, gondoltam én. Ezekkel az ázsiai cuccokkal még nem is lett volna baj, hiszen kicsi olaj, kicsi hús, zutty rá az édes-savanyú, zacskós rizs kifőz és kész. A ragu még csak-csak összejött, de a rizs sose akart működni. Mindig mancsos lett és ragadós. Anyukám következetesen próbált a lelkemre beszélni, miszerint ne főzzem agyon a zacskós cuccot, pont öt perccel rövidebb ideig főzzem, mint ami a zacsira van írva, majd hagyjam a saját levében puffogni két percig, aztán hideg vízzel öblítsem le és olíva olajon pirítsam át pici petrezselyemmel. Na, én erről hallani sem akartam, mi ez a sok hülye macera egy sima zacskós cuccal. Ma már persze én is így csinálom, benőtt a fejem lágya. És az ázsiai szószokat is feltunningolom egy kicsit, már ha használok egyáltalán üveges dolgot. Az üveges szószoknak ugyanis nálunk úgy négy éve áldozott le, amikor ismét trükközni próbáltam. Párom nagyon szereti a tejszínes húst. Háhááá....az is van ám üvegben. Húst megvettem, megpirítottam, rázuttyintottam az üveges tejszínes mártást és tálaltam. Szegény párom majdnem lefordult a székről. Először csak annyit mondott: érdekes. Nála ez soha nem jelent semmi jót. Aztán elnézést kért és nem evett tovább. Én is megkóstoltam....rémes volt. Tömény mellék, utóíz, tartósítószerek aromája. Borzasztó volt. Elugrottunk enni a mekibe. Azóta nagyon vigyázok ezekkel. És igyekszem megtanulni főzni.
Ennek eredménye ez az ázsiai serpenyős is. Igaz, ehhez tartoztak üveges dolgok, mégis saját kreálmánynak érzem. Ráadásul iszonyú finom lett, megtanultam rizst főzni, s nem utolsósorban megtaláltam azt a rizst, amelyből jó köretet tudok készíteni. Versengve ettük, nemsokára megismétlem. :o)
Lori

Ázsiai serpenyős
Hozzávalók: wok olaj, 1 üveg bambuszrügy, 1 üveg édes-savanyú mártás, csili paprika, 80 dkg csirkemellfilé, kaliforniai zöld paprika, póréhagyma, vöröshagyma, zöldhüvelyű zöldbab, bébi kukorica, gyömbér, szójaszósz
Nekem van egy szépséges wokom, amit használni szerettem volna. Azonban a költözésnél valószínűleg vagy az egyik vagy a másik nagyszülőknél ragadt, így maradt egy mélyebb serpenyő amelyet használatba tudtam venni. Szóval, egy mély serpenyőben felhevítettem egy kevés wok olajat. A vöröshagymát és a paprikát felcsíkoztam, a póréhagymát felkarikáztam. A csirkemell filét vékonyra csíkoztam és a forró olajra dobtam. Elkezdtem pirítani és addig pirítottam, míg szinte készen lett. Mehetett hozzá az összes zöldség a bambusszal együtt, leszámítva a zöldbabot, mert az nagyon gyorsan megpuhul, hiszen a fagyasztóból érkezett. Miután minden kicsit átpirult ráöntöttem három-négy evőkanál szójaszóst és alaposan összekevertem. Ekkor szórtam meg a fűszerekkel és adtam hozzá a csili paprikát is. Én két darab csilit daraboltam bele, isonyú csípős lett, de én imádom. (A férjem is, csak ő több vizet iszik mellé) Ezután mehetett rá az édes-savanyú mártás. Újra nagy keverés és most tettem bele a zöldbabot. Kicsit még kevergettem, úgy 5-8 percig, hozzáadtam a bébikukoricát, kettőt kevertem rajta és készen volt. A jól bevált rizzsel tálaltam.

2009. november 25., szerda

Házi chips

A napokban nagyon fájt a gyomrom. Vagy túl sokat vagy túl keveset vagy túl össze-vissza ettem. Ki emlékszik már, valahogy mindegyik tud rám jellemző lenni. A legjobban, általánosságban a túl kevés evésnek örülnék, de ez esetemben csakis a véletlen műve lehet. Sajnos. Így a hétvégéim zömében bűntudattal, a hétköznapjaim meg salátaevéssel telnek. Nademindegy. A lényeg, hogy amikor gyomorbajaim vannak, két dolog tud rendbehozni. A sós chips és a Fanta. Rémségesen hangzik, tudom, másom ettől csak még betegebbek lennének, de rajtam csak ez segít. Nagy zacsi chips, egy lityi szénsavas rettenet és máris jobban vagyok. Nyilvánvalóan vannak egészségesebb alternatívák is, de adott pillanatban ez nem szokott érdekelni. Szóval, elkapott ez a gyomornyavalya a minap. Chips persze nem volt otthon. Nem tartok otthon ilyesmit, nehogy rászokjunk. Egyikünknek sem volt kedve elmenni a sarki közértig. Ezért a Fantát kiváltotta a szénsavas bodzaszörp. Oké. Apukám jóvoltából laza 30 kiló krumpli vár felhasználásra a garázsban. Ebből kikaptam három nagyobbat és legyalultam az uborkagyalunk. Közben nagyon-nagyon felforrósítottam a bőséges, olajos serpenyőt. Ezeket a papírvékony krumpli szeleteket beledobáltam és kb. 5-8 perc alatt aranybarnára sültek. Papírtörlővel bélelt tálba szedtem, picit megsóztam, az olaj leázott és csodálatos, ropogós chips lett belőle. Hidegen-melegen is szuper volt. Elárulom, jobb volt, mint a zacskós és klasszisokkal olcsóbb. legközelebb megszórom friss fűszernövényekkel, vagy egy kis sajttal. Lehet, hogy nem túl egészséges, de a zacskós vacaknál biztosan jobb.
Lori

2009. november 24., kedd

Szalalkális lekváros

A szokásos hétfői munkahelyi nassolásra készülvén alakult ez a süti. Eredetileg nem akartam lekvárral tölteni, csak egy egyszerű kis linzerszerűséget szerettem volna készíteni. Linzert, de puhát, így jöhetett a képbe a szalalkáli, így már nem is beszélhetünk linzerről. Ez egy ősrégi, nagymamás sütemény, akinek a nagyija szerette a szalalkálit, az biztosan ismeri. Nem sikerült rosszul, de amikor elkészült, akkor nekem nem volt elég édes. Hát, fene az arcomat, a cukor az cukor, a vaníliáscukor meg pláne...nekem kevésnek tűnt. Úgyhogy először elkezdtem belefojtani a porcukorba. Nem volt rossz, de eszembe jutott anyósom szilvalekvárja. Na, ez lett az igazi. Némi tunkolás után úgy döntöttem, összeragasztom őket. És végre elégedett voltam. Másnapra tökéletesen összeértek az ízek, és egy fincsi, puha süti lett belőle. A kollégák sem reklamáltak, megvolt a hétfői sütifutam.
Lori

Szalalkális lekváros
Hozzávalók: 65 dkg liszt, 25 dkg cukor, két nagy evőkanál vaníliás cukor, 1 csomag szalalkáli, másfél deciliter tej, 12 dkg vaj, 4 tojás, ízlés szerint lekvár és/vagy porcukor
A szalakálit oldjuk fel a másfél decilter langyos tejben. A lekvár és a porcukor kivételével az összes hozzávalót öntsük eg mély tálba, öntsük rá a szalalkálit és az egészből keverjünk, gyúrjunk egy viszonylag sima tésztát. Ne lepődjünk meg, egy nagyon lágy, szinte folyós tésztát fogunk kapni és ez így van rendjén. Ha a biztonság kedvéért tovább liszteznénk, akkor tuti, hogy kemény süteményt kreálnánk. Ne tegyük. Ezt a masszát még úgyis egy éjszakára a hűtőbe kell tenni, majd másnapra szépen, tökéletes tésztává áll össze. Tehát másnap reggel vagy délelőtt tegyük a szépen összedermedt tésztát lisztezett deszkára és jó vékonyra nyújtsuk ki. Szaggassunk belőle tetszőleges formákat és helyezzük sütőpapíros tepsire. Elég gyorsan, úgy 12 perc alatt megsül. Akkor jó, ha szépen feljött és még nem barnul, vagy ég a széle. Ekkor vegyük ki és vagy porcukrozzuk meg a tetejét, vagy kenjük meg lekvárral és ragasszuk össze. Jó magas lesz, de ez nem rontja az élvezeti értékét. Szigorúan otthoni fogyasztáskor csak tunkoljuk bele a lekvárba.:o)

 

Rendhagyó rakott krumpli

A férjem rakott krumplit kívánt. Nem volt vele egyedül. Nálunk azonban a rakott krumpli egy kicsit nehézkes. A férjem ugyanis igényli benne a kolbász aromáját, viszont nem hajlandó megenni. Agyon kell önteni tejföllel, mert az úgy jó, ha szottyos-tutymákos. Az a gondom ezzel, hogy így tejfölben áztatott tojásos krumlplit eszik. Most azonban én akartam enni, és én nem csípem a szottyos krumplit. Úgyhogy kicsit megpitykéztem a dolgot - ahogy a főnököm mondaná. Került bele bacon és egy kis füstölt szalonna egészen apróra vágva, mintha csak szalonnapörc lenne. Persze azért beletettem a kolbászt is. Megettem az övét is. Nekem aztán mindegy. A tetejére került egy kis füstölt sajt. Ja és a slussz poén....egy kis csíkokra vágott hagyma. :o))) Hm...nem mondom, laktató volt. Pláne koviubival.
Lori

Rendhagyó rakott krumpli
Hozzávalók: 8-10 darab burgonya, 20 dkg bacon, 10 dk füstölt sonka, 20 dkg füstölt sajt, 1 fej vöröshagyma, 1 liter tejföl, 6 darab tojás, egy szál kolbász, só. 
A burgonyákat főzzük meg héjában. A tojásokat kis sós vízben tegyük fel főni. A kolbászt karikázzuk fel és kicsit pirítsuk meg, hogy kijöjjön a zsírja. A hagymát vágjuk vékpny kockákra, a sajtot reszeljük le. És akkor jöhet az összeállítás. Egy jénait zsírozzunk ki. Az aljára rakjunk egy sor főtt burgonyát - amelyet persze már megpucoltunk. Erre rakjunk egy sor kolbászt és három karikákra vágott tojást. Locsoljuk le a kolbász zsírjának a felével. Rakjuk ki hagymacsíkokkal. Szórjuk meg sonkával és rakjunk rá bacon csíkokat. Sózzuk meg és terítsük be 0,5 liter tejföllel. Erre újra jöhet a krumpli, a kolbász, a hagyma, a bacon, a sonka, a tojás és a tejföl. A tejföl tetejáére tegyünk még pár szeletke bacont, szórjuk meg füstölt sajttak és toljuk 200 fokos sütőbe. Addig süssük, míg a sajt megpirul, a bacon pedig pörcös lesz.

2009. november 23., hétfő

Tejszínes epertorta

Nagyon mozgalmas hétvégénk volt, éppen ezért nem is nagyon volt időm blogolni. Sütni, meg főzni igen, de irkálni nem. Először is ugye, itt volt a New Moon bemutató. Csütörtök éjfél. Teltház. Előtte vacsi a Karmában. Sly valami brutál méretű csirkét evett rizshegyekkel, én maradtam egy kis padlizsánkrém mellett nem kevés pitával. Majd jöhetett a film! erről majd egy külön posztban.
Pénteken hajnalban 3-kor értem haza. A Kuttyogó hatkor kelt. Három órát aludtam, nem mondom, picit remegett a lábam reggel. Délutánra sikerült összeszednem magam annyira, hogy a sütő mellé álljak. Tudtam, hogy csak valami nagyon gyors, nagyon kevés mosogatást igénylő sütire lesz csak erőm, erre is csak azért, hogy az édesszájú és kissé elkapatott család igényei ki legyenek elégítve. Ez lett belőle.
Nagyon szerettem, fenn van a vészhelyzet listán, mert tényleg két edényt kellett elmosni és kb. 10 perc meló volt vele. Ahhoz képest viszont nagyon jó íze volt.
Lori

Tejszínes epertorta
Hozzávalók egy 26 cm-es torta vagy piteformához: 2 dl tejszín, 4 tojás, 40 dkg liszt, 20 dkg cukor, 2 evőkanál vaníliás cukor, 1 tasak sütőpor, 25-30 dkg fagyasztott eper, 5 dkg darabolt mandula és kevés barna cukor

A tojásokat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk a tejszínt, majd a sütőporos lisztet. Szép simára keverjük. Kivajazunk, kilisztezünk egy torta vagy egy piteformát. Nekem most a piteforma volt a nyerő. Beleöntjük a masszát, a tetejét pedig kirakjuk eperrel. Megszórjuk a tetejét barnacukorral és nagyon apróra tört mandulával. 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk és kb. 30 percig sütjük. Úgy 15 perc után tanácsos alufóliával letakarni a tetejét, nehogy megégjen.

 

2009. november 20., péntek

Ázsiai napok

A napokban egy reklámújság hatására ellátogattam a Lidl-be. Viszonylag ritkán térek be ide. Nem azért, mert bármi gondom lenne a hellyel, egyszerűen nem esik útba. Most viszont nagyon csábító ajánlatokkal álltak elő. Ázsiai napokat tartottak és nagyon-nagyon kedvező áron lehetett hozzájutni mindenféle wok olajhoz, mártásokhoz, bambuszrügyhöz. Íme a kincseim. Úgyhogy a hétvégén nekiesünk ezeknek a cuccoknak. Az ázsiai konyha az egyetlen, amelyre a férjem valamelyest nyitott, sőt, a bamubuszt egyenesen imádja. Úgyhogy most végre tényleg kreatív lehetek, és mehet minden a wok-ba. Van egy igazi, önött vas wokunk, amit én még csak fel sem bírok emelni.  Úgyhogy ígéretet kaptam egy jó kis családi főzőcskére. Ebből a sok finomságból biztosan valami nagyon ínycsiklandót fogunk rittyenteni.

2009. november 18., szerda

Rakott zöldbab a Kuttyogónak

Kuttyogó imádja a zöldbabot. Főzeléknek, húsok mellé, bárhogy. Eleinte féltem a zöldbabtól, hogy majd puffasztani fogja, fájni fog a hasa, de örömmel jelenthetem, a világon semmi gondja nem volt. Imádja, így igyekszem neki variálni. Kétféleképpen szereti a legjobban. Az egyik a rakott zöldbab. A másik a zöldbabos-vegyes főzelék, bár ez valójában nem is főzelék, inkább egy fura, kásás egyveleg. Íme most a rakott étel, nálunk óriási sikere van.

Rakott zöldbab 
Hozzávalók: 10-15 dkg srágahüvelyű zöldbab vagy zsenge vajbab, 10-15 dkg darált hús, ez lehet pulyka vagy sovány sertés, 10-15 dkg sajt, nálunk az emmentáli megy, mert a gyerek ki nem állhatja a tejet, ezzel próbáljuk pótolni a kálciumot, 2 gerezd fokhagyma, pici só, majoranna, friss oreganó, kevés igazi vaj vagy olíva olaj.
A darált húst kevés olíva olajon vagy vajon pirítsukmeg az apróra vágott fokhagymával. Ha elkezdett pirulni, kevés vizet öntsünk alá és fedő alatt főzzük puhára. Közvetlenül az elkészülés előtt adjunk hozzá pár levélke friss oregánot és majorannát. Így nem főnek ki a fűszerek ízei, nagyon finom lesz a hús és a gyerkőc gyomrát sem bántja. Pontosabban, Kuttyogóét nem bántja, imádja az intenzív aromákat, ezek pedig egészségesek is. Egy kisebb lábasban tegyük fel főni kevés sóval a zöldbabot is. Ha minden megfőtt, akkor egy kisebb jénai tálat vajazzunk ki. Ebbe kerüljön egy réteg bab, kerüljön rá az összes hús és mehet rá az újabb adag zöldbab. Reszeljük a sajtot a tetejére és toljuk a sütőbe. Akkor lesz kész, ha a sajt szépen ráolvad. Egyébként lehet mozarellával is készíteni, nálunk az is nagyon csúszik. Nagyobb gyerekek kaphatnak rá tejfölt is, akkor még zaftosabb, sajna Kuttyogó ki nem állhatja. :o( Nagyon finom étel, pürésíteni is könnyű, ha pépesítünk, akkor a húst nagyon-nagyon puhára főzzük, hogy elvigye a turmix vagy a botmixer.
Lori

2009. november 17., kedd

Négylapos pudingos

Egy ismerősöm mondaná erre az eredetileg ötlapos szalalkális sütire, hogy a válságra való tekintettel csak négy lapra futotta. Én egyszerűen csak lusta voltam öttel kínlódni. Amikor még nem volt túl sok tapasztalatom a "lapos" tészták terén, ekkora mennyiségből össze-vissza is csak két lapra futotta. Begyúrtam én a tésztát, de annyira kevésnek tűnt, hogy csak kétfelé vettem. Kinyújtottam - persze marha vastag lett és a tepsi hátán megsütöttem. Na, ebből két lap lett olyan vastag, mint egy krémes és még közé szuszakoltam a krémet. A párom nem akart megbántani - imádja ezt a féle süteményt - azt mondta, jól van ez így is. Akkor mondja ezt, ha valamit soha többet nem szeretne a tányérján látni. Ennek úgy két éve, és azóta igencsak elment a kedvem a négy vagy ötlapostól. Most azonban újra nekifogtam. gondoltam, ha a zserbó megy, menni fog ez is. Így is lett. A csokis krémet nem szereti az anyukám és mivel ezt elsősorban neki szántam, kicsit megvariáltam. Vanília és eperpuding ment bele. Az eper csak azért, mert a világos lapok és a világos krém nagyon sápatag lett volna...az eperszín feldobta. :o) A tészta receptje egyébként a Dr.Oetker szalalkális zacsi hátuljáról van. :o)))

Négylapos pudingos
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg margarin, 15 dkg cukor, 1  tasak vaníliás cukor, 1 dl tej, 1 tasak szalalkáli, 2 tojás.
A krémhez: 0,5 - 0,5 dl tej, 2-2 tasak epres és vaníliás pudingpor, 12,5-12,5 dkg margarin
A szalalkálit feloldjuk a tejben, majd a többi hozzávalóval együtt tésztává gyúrjuk. Négyfelé vesszük, majd vajazott-lisztezett tepsi hátán vékonyra(!!!!) nyújtjuk és 180 fokon pár perc alatt megsütjük. Szépen egymás mellé helyezzük őket és hagyjuk kihűlni. Közben felforraljuk két külön edényben a két adag tejet. Belekeverjük egyikbe a vaníliás másikba az epres pudingoprt, és sűrűre főzzük. Ha kész, kézmelegre hűtjük és belekeverjük az adagonként 12,5 dkg margarint. (Egy kocka margarint feleztem el.) Majd jöhet a rétegezés. Egy lap, egy réteg ízlés szerinti krém és így tovább. Én a tetejére nem tettem semmit, de pici porcukortól nem fog megsértődni.
Lori

 

2009. november 16., hétfő

Bretagne-i baracktorta

Van egy sütiskönyvem, melynek címe: A legkedveltebb sütemények. Nagyon sok jó süteményrecept van benne. Még a költözésnél elkallódott, eszembe sem jutott mostanáig. Aztán - lassan két éve lakunka jelenlegi házunkban - előkerült egy papírdoboz, benne rengeteg könyv, többek között ez is. Még anno akkurátusan becetliztem. Átnéztem a könyvet és megakadt a szemem a Bretagne-i almatortán. Pénteken délelőtt véletlenül itthon ragadtam, úgyhogy felpakoltam a kölkedvényt és elmentünk bevásárolni. Remekül sikerült, nekiálltam összeállítani a tortát és rájöttem, hogy csak egyvalamit nem vettem hozzá. Almát. Hmmm...viszont lapult a kamrában egy árva őszibarackbefőtt. Így lett az almatortából baracktorta. Nekem nagyon ízlett, a gyerek is hajlandó volt majszolni belőle és estére csak egy szelet maradt, úgyhogy a család is elégedett lehetett vele. Szerintem megtartom a receptet, mert nagyon gyorsan megvan, csodásan néz ki - ha ez nem jön le a fényképről az nem a süti hibája, én vagyok még mindig tök tehetségtelen fotós - és nagyon finom....

Bretagne-i baracktorta
Hozzávalók egy 26 cm-es tortaformához: 18 dkg vaj, 4 tojás, 20 dkg cukor, 3 evőkanál baracklé a konzervből vagy befőttből, 20 dkg liszt, 1 tasak sütőpor.
A töltelékhez és a mázhoz: 1 konzerv vagy befőtt őszibarack vagy 50 dkg valódi, 5 dkg vaj, 5 dkg barna cukor, 5 dkg gyalult mandula, 1 tojás
A vajat megolvasztjuk. A tojásokat a cukorral és a baracklével krémesre keverjük. A lisztet és a sütőport elvegyítjük és a vajjal a tojáskrémbe keverjük. A sütőt előmelegítjük, a formát kivajazzuk. A barackokat felszeleteljük. A tészta felét a formába töltjük, elsimítjuk. Ráhelyezzük körbe a barackszeletek harmadát. Erre rásimítjuk a maradék tésztát és a tészta tetejét kirakjuk a többi barackkal. A mázhoz a vajat megolvasztjuk, belekeverjük a cukrot és kicsit hűlni hagyjuk. Hozzákeverjük a mandulát és a tojást. A mázat szétterítjük az almán. A sütőben 175 fokon 45 percig sütjük úgy hogy kb. 20-25 perc elteltével letakarjuk alufóliával, nehogy megégjen a teteje. Ha kész, a formában hagyjuk kihűlni és csak ezután szeleteljük fel.
Lori

 

2009. november 15., vasárnap

Langalló

Ezt a vacsit kapta az unokahúgom. Szerette. A maradékot persze elvitte. Mivel én az elmúlt hetekben felszedtem pár kilót, nekem baromira nem hiányzott, hogy itt illatozzon. Hetek óta kerülgettem a mérleget, most merészeltem ráállni. Egyrészt nem kellett volna, mert úgy pattantam le róla, mintha méhecske csípett volna a talpamba, másrészt kellett, nagyon is, mert így erőt veszek magamon...a szombat esti fagyi-pattogatott kukorica adagomról le is mondtam. Fáj, nagyon. Az is fájt, hogy ennek a langallónak vagy töki pomposnak képtelen voltam ellenállni. Nagyon szeretem, szerintem nagyszerű vendégváró, laktató, gazdaságos és abszolút variábilis.  Bár én a klasszikus feltéteket szeretem.

Langalló
Hozzávalók a tésztához: 1 szem főtt burgonya, 60 dkg BL 80 liszt (vagy ha nincs akkor adjunk hozzá kis sikért és aszkorbinsavat. Vagy hagyjuk a fenébe és szitáljuk csak át.) , 5 evőkanál olíva olaj, 1 evőkanál só, csipet cukor, 3 dl víz, 4 dkg élesztő
Feltétnek: 0,5 dl tejföl, 3-4 szelet bacon szalonna, 3 szelet sonka, reszelt sajt, egy fej lilahagyma, fokhagymakrém, bors
A lisztet szitáljuk egy tálba. 3 dl langyos vízben oldjuk fel az élesztőt. A krumplit törjük át, ezt is adjuk a liszthez. Ezt öntsük a liszthez, és az összes többi hozzávalóval együtt gyúrjunk belőle kicsit keményebb burgonyás tésztát. Kelesszük 30-40 percen keresztül. Közben zsírozzunk ki egy nagyobb tepsit. A megkelt tésztát egyenesen ebbe a tepsibe borítsuk, kézzel óvatosan húzogassuk szét. Nem kell egészen a tepsi széléig huzigálni, mert még dagadni fog. Ismét hagyjuk úgy 20 percig pihenni. Közben szeleteljük fel a sonkát, bacont, a hagymát. A sajtot reszeljük le. A tejfölt keverjük össze ízlés szerint fokhagymakrémmel és a reszelt sajt felével.  A tésztára kenjük rá a tejfölt, szórjuk meg a hozzávalókkal és jöhet a tetejére a maradék sajt. 180 fokos sütőben 25 perc alatt ropogósra sül. Életveszélyes.
Lori

2009. november 14., szombat

Mákos-diós kifli

Limaránál láttam meg ezt a szépséges kis kiflit. Szombaton az unokahúgomat vártuk, velünk volt egész délután. Ritkán látom ami nagyon rossz, mert pár évig szomszédok voltunk. Két egymás melletti lakásban éltünk, eszméletlen jó erkély partikat rendeztünk, szinte mindennap találkoztunk. Ebből a szempontból rossz volt elköltözni, különösen azért, mert így nagyon ritkán tudunk találkozni. Szereti a főztömet, annál talán csak a sütijeimet jobban, úgyhogy többféle finomsággal akartam várni. Persze azért, hogy hazafelé tisztességes szeretetcsomaggal bocsáthassam útjára. Többek között ezekből a kiflikből is pakoltam neki. A recept tésztája Limarától van ezt be sem írom, megtaláljátok nála. Annyit változtattam, hogy a tejföl helyett én tejszínt tettem a tésztába és a kiflik egy részét szintén tejszínnel kentem le.
A töltelék mák és dió volt. Mindkettő ugyanúgy készült. Egy serpenyőben felolvasztottam úgy 10 dkg margarint, rászórtam a diót vagy a mákot és felengedtem 1,5 dl tejjel. Összeforraltam és ez mente bele a kiflikbe. Nagyon jó sör vagy borocska mellé elrágcsálni...és még másnap is finom volt.
Lori

 

2009. november 13., péntek

Són sült csirke briesajt mártással

Néhány helyen láttam már - többek között Maxnál - de ismerőseimtől is sokat hallottam a són sült csirkéről vagy más néven a szegény ember grill csirkéjéről. Én imádom a grillcsirkét, de az csak frissen jó és sajnos a közelünkben pont nincs grillcsirke sütő. Gondoltam, kipróbálom. A vélemények megoszlottak a készítéséről. Ismerőseim között volt olyan aki bepácolta, volt olyan aki egyáltalán nem használt fűszert. Volt aki lekente olajjal, volt aki nem kente. Akadt olyan, aki nem takarta le a csirkét fóliával, s persze volt, aki igen. Volt, aki fólia nélkül 200 fokon sütötte, volt aki rotyogtatta fólia alatt, majd megpirította. Na, ezekből az infókból jött össze az én verzióm. Són, letakarva, kevés olvasztott vajjal lekenve 160 fokon 1 óra 10 perc, majd fólia nélkül 30 perc, majd 20 perc grillező funkció.
Férjem közölte, hogy ez így túl száraz lesz, leszek szíves valami mártást rittyenteni mellé. Fene az ízlését. Sajtmártásra gondoltam. De csak azért, mert két hete kerülgetek a hűtőben egy szép szelet brie sajtot és rajtam kívül a kutya nem megy a közelébe. Szóval ebből készült egy zöldfűszeres sajtmártás. Nagyon intenzív az íze, de a natúr csirke mellé pont jó volt. Egyszerű burgonyapüré lett a köret, szerintem vasárnapi ebédnek nagyon jó volt. Bár a só állítólag elnyeli a fűszereket, lehet, hogy legközelebb megpróbálom erőteljesen bepácolni a húsokat.

Són sült csirke brie sajt mártással
Hozzávalók: Egy egész csirke, vagy csontos cirkemellek, vagy combok - nálunk csontos csirke mell volt és pár darab comb, 1-2 kiló só, hús mennyiségétől és tepsi nagyságától függ. Nálam nagy volt a tepsi és sok a hús, gondoltam nem bukhatok nagyot két kiló sóval. Ízlés szerint olaj vagy olvasztott vaj a kenéshez.


Sajtmártás: 15 dkg brie vagy camambert sajt, 10 dkg vaj, 2 evőkanál liszt, 3-4 dl tej, petrezselyem, bazsalikom, oreganó esetleg kevés kakukkfű
A tepsi aljára borítsuk ki az 1-2 kiló sót. A lemosott csirkedarabokat szépen rakosgassuk egymás mellé. Kenjük le vastagon olvasztott vajjal, majd takarjuk le alufóliával. Toljuk 160 fokos sütőbe, fél óránként kenjük le újra vajjal. Kb.1-1,5 óra elteltével vegyük le róla az alufóliát és így süssük - légkeverésen vagy sima alsó-felső sütésen - még 25-30 percig. Végül ha van ilyen funkciónk, kapcsoljuk légkeveréses grillezésre amíg ropogósra sül a teteje.A sütési idő a csirke nagyságától függően változik.
Sajtmártás: Egy mélyebb serpenyőben olvasszunk meg 10 dkg vajat. Amikor serceg, dobjunk rá két evőkanál lisztet, keverjük el, majd öntsük fel a tejjel. Adjuk hozzá a durvára reszelt vagy darabolt brie sajtot és főzzük jó sűrűre. Végül szórjuk meg az apróra vágott friss zöldfűszerekkel.
A fotók sajna ilyen bénák lettek, mert a családom azonnal rávetette magát és esélytelen volt minden rendezgetés....
Lori

 
A mártásról a fotó egyszerűen nem AKART sikerülni...:o(((

2009. november 12., csütörtök

Mézes-szilvalekváros kevert süti

Nagyon rákattantam a szilvalekvárra. Anyósom botrányosan jó lekvárokat készít, jövőre beállok hozzá tanulni. Sokat kutakodtam a neten szilvalekváros receptek után, aztán mint mindig, most is összegyúrtam 5-6 leírást és ez lett belőle. A tanulság: legközelebb a legkisebb tepsimbe sütöm ezt a mennyiséget. És dupla ennyi lekvárt fogok használni hozzá, mert nekem így kicsit száraz volt. Mondtam is mindenkinek, akinek adtam belőle, hogy javítsák fel egy kicsit. Én magam is tunkoltam hozzá még egy kis plusz lekvárt. Ezen kívül szerintem nagyon jó kis karácsonyi sütemény. Aggódtam, hogy a házi és nem túl kemény lekvár hogyan boldogul majd, de meglepően jól viselte magát. Nem folyt ki, nem égett le, szuper volt. Csak kevés, de ez nem a lekvár hibája.

Mézes-szilvalekváros kevert süti
Hozzávalók: 70 dkg liszt, 15 dkg cukor, 4-5 evőkanál méz, 3 dl tej, 2 tojás, 2 kk szódabikarbóna, 2 kk sütőpor, 2 tk fahéj, 1 csomag vaníliás cukor, 2 nagy üveg szilvalekvár
A tetejére: Olvasztott étcsokoládé vagy karamella
A tészta hozzávalóit egyszerűen ömlesztettem egy nagy tálba és alaposan összekevertem. Hibámból tanulva vegyünk egy kisebb tepsit, vajazzuk és lisztezzük ki jó alaposan. A tészta felét (!) öntsük a tepsibe és tegyük 180 fokra előmelegített sütőbe. Addig süssük, míg a teteje szilárd lesz. Ha ez megtörtént, vegyük ki, és kenjük meg a lekvárral. Erre aztán öntsük a maradék tésztát és tegyük vissza a sütőbe. 15-20 perc alatt készre sül.
Amíg hűl, készítsük el a mázat a tetejére. Kenjük le és várjuk meg türelmesen, míg kihűl. Nagyon fontos, hogy tényleg csak akkor vágjuk fel a sütit, amikor már teljesen kihűlt, különben ömlik a lekvár.
Lori


2009. november 10., kedd

Füstölt makréla szójaszószos zöldséggel

A napokban egy CBA-ban találtam nagyon pofásan kinéző és igen kedvező árú füstölt makréla filét. Bár így utólag azt kell mondjam, enyhe túlzás volt filézettnek minősíteni a cuccot. Nekem a filé ugyanis azt jelenti - jelen esetben hal esetében - hogy nincs benne szálka. Nos, ebben gyakorlatilag az összes benne volt. Mutyizni kellett, nem tudtuk normálisan enni. Csak úgy kézzel-lábbal, mint egy halat. persze, lehet, hogy én vagyok tájékozatlan, és a makrélának még filézett állapotban is így kell kinéznie. Ha ez a helyzet, akkor én kérek elnézést. Szerencse, hogy a férjem nem farkaséhesen ült asztalhoz, mert különben igencsak sérelmezte volna, hogy bármi szálka hátráltatja a jóllakottságát. A zöldségeket pedig csak úgy volt hajlandó elnézni, hogy kapott mellé sültkrumplit. Ezzel azonban sikerült elérnem, hogy vígan ette a zöldséget és állítólag még ízlett is neki.
Azt azonban hozzá kell tennem, hogy a hal íze mesés volt. Ittunk rá, mint a homok, de az aromája tényleg kárpótolt valamelyest a sok szálka miatt.

Füstölt makréla filé (???) szójaszószos zöldségekkel
Hozzávalók: 2-3 szelet füstölt makréla filé, 10 dkg vaj, 2 gerezd fokhagyma, szójaszósz, 1 fej vöröshagyma, 2-3 szál sárgarépa, zöld hüvelyű zöldbab, bors
Kevés olíva olajat hevítettem egy mélyebb serpenyőben és a forró olajra dobom a csíkokra vágott vöröshagymát, a vastagabb szeletekre vágott répát és a zöldbabot. Hozzáadok egy gerezd fokhagymát és elkezdem pirítani. Amikor már serceg és kapott egy kis színt, akkor öntök rá szójaszószt. Én nem nagyon spóroltam vele, körülbelül egy-két deci futhatott rá. Nem kevergettem túl sokáig, egyrészt aggódtam a szójaszósz leégése miatt, másrészt épen az volt a cél, hogy a zöldségek ropogjanak. Úgyhogy elég gyorsan ki is szedtem.
Egy másik tiszta serpenyőben felforrósítottam a vajat, dobtam bele egy gerezd fokhagymát. Ráobtam a halszeleteket és kb. 20 másodpercig sütöttem egyik majd másik oldalát. Tényleg pillanatok alatt megvolt és nem győzöm ismételni, hogy az íze....
Lori


2009. november 9., hétfő

Vajas-hajtogatott kelt tészta lekvárral influenza ellen

Sajnálatos módon kitört rajtam valami fura nyavalya. Nem igazán influenza. Pici torokfájás, pici orrdugulás, pici köhécselés és brutálisan rettenetes ízületi fájdalom....és fázok, fázok, fázok...Brrr....nekem most mindenhol hideg van. Mintha a csontjaimba költözött volna a hideg. Vasárnap tetőzött, de már szombaton gyanús volt valami. Ilyenkor pedig valami kelt tészta illatra vágyom. Már gondolkoztam egy olyan kelt tésztán, ami csupa-csupa vaj. Nyilván nem én tojtam a spanyol viaszt, de ezt a tésztát csak úgy találomra gyúrtam össze. Csupa igazi vaj. Kicsit nehéz összeállítani és hajtogatni, mert éppen a vaj miatt ragad, de sűrű és bőséges lisztezéssel simán megoldható. Az illata és az íze döbbenetes. A tetejét felvert tojással kentem le, amitől kicsit hólyagos és huplis lett, de szerintem ez adta meg az egyéniségét. Anyukám és anyósom nagyon oda volt meg vissza. Azt mondták, ennél jobb kelt tésztát még életükben nem ettek. Jó, szerintem is nagyon rendben volt, pláne, hogy még másnap is puha volt, sőt, kicsit felmelegítve mintha frissen sült volna. Én szokás szerint lekvárt tettem bele, de almával, túróval, dióval vagy mákkal is szuper lehet. Azt is ki fogom próbálni, sőt, szerintem ebből a tésztából készítem majd a karácsonyi kalácsot. Macera ide vagy oda, de ekkora rajongótábor mellett muszáj lesz villantani belőle a családnak. :o)

Vajas-hajtogatott kelt tészta lekvárral
Hozzávalók a vajas részhez: 30 dkg igazi!!!! vaj (margarin kifejezettem nem jó), 15 dkg liszt
A kelt tésztához: 70 dkg liszt, 2 tojás, 5 dkg élesztő, 2,5 dl tej, csipetnyi aszkorbinsav, 15 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, csipet só, 5 dkg olvasztott vaj
A töltelékhez: 1 doboz sütésálló lekvár (ehhez csak a sütésálló vagy a nagyon kemény lekvár  a jó, a többi nagyon folyik), vagy ízlés szerint más szilárdabb töltelékféle
Először is a szobahőmérsékletű vajat összegyúrtam a liszttel. Valójában ettől csak egy sima vajkrémet várjunk, a lisztnek túl sok jelentőssége nem lesz. Ezt szépen továbbra is szobahőmérsékleten hagytam állni, amíg elkészült a másik tészta.
A kelt tésztához az élesztőt felfuttattam a langyos tejben. A lisztet átszitáltam, bele egy mélyebb tálba. Beleütöttem két darab tojás, mehetett bele az olvasztott vaj, az aszkorbinsav, a cukor, vaníiáscukor. Ráöntöttem a felfutott élesztős tejet és szép, sima tésztát dagasztottam belőle. Alaposan ki kell dolgozni. Ezután meleg helyen a duplájára kelesztettem. Amikor megkelt, alaposan lisztezett deszkára borítottam és a tetejére kentem a vajrkémet. Pontosabban egy kanállal kisebb adagokban a tésztára pakoltam, mert nem lett túl kenhető állagú. Majd a tésztát elkezdtem hajtogatni. Először alulról és felülről hajtottam be, majd a két oldalát, s összecsuktam, mint egy könyvet. Ismét kinyújtottam és ekkor kell alaposan alulról-felülről lisztezni. Ismét hajtogatás hagytam pihenni 10-15 percet. Az idő leteltével ismét kinyújtottam és hajtogattam sűrű lisztezgetés közepette. Ismét hagytam pihenni 15 percet. Az utolsó nyújtás-hajtogatás következett és az utolsó 10 perc pihenés. Amikor letelt az idő a három hajtogatás után, kinyújtottam és kockákat vágtam belőle. Egy kanálnyi lekváért került a tésztára, majd háromszög alakba hajtogattam, összenyomkodtam a széleit és mehetett sütőpapírral bélelt tepsire. Lekentem felvert tojással és mehetett a 180 fokra előmelegített sütőbe. Ott szépen elkezdett hólyagosodni, de ez egyáltalán nem baj, remek íze lesz! Kb. fél óra alatt lett kész. Én két adagot készítettem, az egyiket lekentem tojással a másikat nem. Szerintem a lekent, huplis tetejű a finomabb. :o)
Lori

 

2009. november 7., szombat

Meggyes kevert

Pénteken kevert sütis napom volt. Egyszerűen nem volt kedvem dagasztani, nyújtogatni. Valami egyszerűen és gyorsan elkészülő sütit kívántam...enni is és elkészíteni is. Úgyhogy elővettem a jól bevált kevert-meggyes receptemet. Ez az egyik kedvenc meggyesünk.

Meggyes kevert
Hozzávalók: 18 dkg margarin, 4 tojás, 25 dkg kristálycukor ebből nálam a fele barnacukor volt, 25 dkg finomliszt, 1 csomag sütőpor, 30-40 dkg magozott meggy, 15 dkg dióbél, 2 maréknyi szeletelt mandula, 1 csomag vaníliás cukor és plusz barna cukor a tetejére
A margarint habosra verjük, majd egyenként beledolgozzuk a tojások sárgáját. Hozzáadjuk a cukrot és habverővel alaposan összekeverjük. Hozzákeverjük a sütőporral elkevert lisztet is, végül beleforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét. A masszát egy kisebb, kivajazott-kilisztezett tepsibe öntjük és a tetejét kirakjuk a meggyel. Megszórjuk a darált dióbéllel és a barna cukorral és 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Kb. 30 perc alatt sül meg. Én 15 perc múlva kinyitottam a sütőt és ekkor szórtam meg a mandulával, nehogy megégjen.
Lori