Az idei karácsony egyik újdonsága az volt, hogy elkészült az első saját kezűleg főzött töltött káposztám. Férjem szerint nagyon rendben volt, ma is azt próbálta ebéd után kipihenni. Sütöttem bejglit, diósat, mákosat, gesztenyéset, remek receptem volt. Aztán készült isler, a nagy sláger, imádom még mindig. Elkészült férjem kedvére a vaníliakrémes zserbó is. Meg volt mogyorós baba és mézes anyósom sütőjéből, anyu pedig igazi karácsonyi kalácsot sütött. Volt halászlé hegyekben, és burgonyasaláta. Ezt én készítettem és idén egy valódi újdonsággal álltam elő. Az én családom és a férjem családja is másképp készíti. Úgy döntöttem, most kifejlesztjük a saját verziónkat. Megtaláltuk a saját salátánkat. Nagyon finom, mustáros-mézes-hagymás. Hmmm...próbáljátok majd ki, egyszerűen zseniális!
Azt hiszem, ennyi. Túl vagyunk rajta, én beszereztem egy enyhe gyomorontást, nem vagyok ennyi ételhez szokva. Kuttyogó gazdagabb lett néhány nagyon hangos de annál szóraakoztatóbb játékkal. Én meg három plusz kilóval....áááááááááá..........
Bejgli
Hozzávalók: 1,20 kg liszt, 25 dkg vaj, 15 dkg zsír, 1 tk só, 15 dkg porcukor, 2 tojás sárgája, 2,5 dl hideg tejszín, 1 csomag élesztő, pici víz, amennyit a tészta igényel.
A töltelékhez: tej, vaj, mák, dió, gesztenye, cukor
A hozzávalókból kemény tésztát dagasztottam, én kevés langyos vízben feloldottam az élesztőt ehhez. Egy órán át langyos helyen kelesztettem. Aztán 6 cipót szedegettem belőle és nem túl nagy darabokat nyújtottam belőle. Nem nyújtom soha túl vékonyra, akkor tutira kiszakad. Most is kicsit vastagabbra hagytam, rákentem a tölteléket, a két végét behajtottam és óvatosan feltekertem. Egymás mellé sorakoztattam a bejgliket egy sütőpapíros tepsin. Először lekentem vastagon tojássárgájával. Hagytam, hogy rászáradjon. Amikor teljesen megszáradt, lekentem vastagon tojásfehérjével. Betettem a garázsba és ott hagytam alaposan megszáradni. Amikor teljesen megszáradt, ment a sütőbe. Előtte villával megszurkáltam. Mivel most is túltoltam a tölteléket, szinte mind megrepedt. De ízre rendben volt. :o)
Én a tölteléket úgy készítettem, hogy kb. 10 dkg vajat megolvasztottam, erre rászórtam 20-25 dkg diót-mákot vagy gesztenyemasszát, adtam hozzá cukrot, majd tejet öntögettem hozzá és addig kevergettem, míg szépen összesűrűsödött. Évek óta beválik ez a töltelék készítési mód, szerintem már nem variálok rajta.
Mézes-mustáros burgonyasaláta
Hozzávalók: 2 kg salátaburgonya, 1,5 dl extra szűz olíva olaj, 2 fej vöröshagyma. 2 evőkanál dijoni mustár, 3 ek sima mustár, 1 ek méz, 0,5 dl vörösbor ecet, só, bors, piros arany, petrezselyem
A burgonyát sós vízben feltettem főni. Amikor elkészült, hagytam, hogy meghűljön. Közben egy mélyebb tálban elkészítettem az öntet szerűséget. Az összes hozzávalót a salátástálba halmoztam, alaposan összekevertem. Piros aranyból annyit tettem hozzá, hogy szép pirosas színe legyen. Ez olyan két evőkanálnyi. Sóval és borssal csínján bántam, mert a mustár és a piros arany is sós. A hagymát vékony csíkokra vágtam. A petrezselyem el is hagyható, én szeretem az ízét, a színe pedig feldobta a salátát. Szóval ezt a masszát elkészítettem, majd ebbe forgattam a karikákra vágott kihűlt burgonyát. Csodásan nézett ki, pirosas színével és rajta a zöld petrezselyem. Egy éjszakát érleltem a hűtőben, másnap a rántott halhoz ette a férjem. Én nem szeretem a rántott halat, de ez a sali önmagában is remek volt. Tradíció lesz. 
Egy kis egyveleg
A mézes és a mogyorós baba
A vaníliakrémes zserbó
A bejgli
