Kinder tejszelet

Amikor még csak járogattunk a férjemmel, azokon a napokon, amikor nálam aludt, mindig csomagoltam neki valami finomségot. Mármint két óriási sajtoskiflit agyontömve miden földi jóval: felvágott, sok, sok sajt, margarin (valamiért nem eszi meg a vajat) és persze paprika, paradicsom. Ezen kívül mindenféle finomságot rejtettem a csomagba, az egyik ilyen a kinder szelet volt. Mindig kettőt vettem. Az egyiket becsomagoltam neki, a másikat pedig anyunak adtam. Én akkoriban annyira fogyóztam, hogy csak levegő után kapkodtam a kalóriagyanús édesség láttán. Csendben jegyzem meg, ma már simán megeszem. Kettőt is akár. Anyu azóta is szereti. Egyszer a gyerek előtt evett, ő meg persze egyből meg akarta kóstolni. Egyetlen falatot evett, de sok egyéb édességgel egyetemben ezt legalább nem köpte ki, nem hányta el magát, nem rázta ki a hideg. Megette, lenyelte, de azért köszönte szépen nem nagyon kért többet. Aztán Maimoni-nál megláttam ezt a receptet. Láttam már máshol is, de végigfutva a recepten annyira egyértelműnek és egyszerűenk tűnt, hogy azonnal vettem tejszínt és egy délután a gyerekkel összedobtuk. Tulajdonképpen minden melót elvégzett a robotgépem, nekem csak egy kicsit mosogatni kellett. A tetejére nem tettem olvasztott csokit, mert azt hittem van otthon, de mégsem, visszamenni nem volt kedvem, úgyhogy mi porcukorral nyomtuk. És ettünk mellé friss epret. Meg picurka tejszínhabot. A receptet nem másolom be, Maimoni-nál megtaláljátok. De könyörgöm, egyetek hozzá epret! Mennyei!
Ja, a gyerek köszönte nem kérte. Együttműködött, rosszalkodott, szétkente amit lehett - kakós maszát a fehér konyhabútorra - de egy falatot sem evett. Pogácsát rágcsált tüntetőleg a teraszon.
Ps: nem tudom mi a fene van a blogspot-tal. Nem tudok képet oda beilleszteni, ahová szeretnék. Most csak ezt engedi. Sőt, örülök, hogy egyáltalán írni engedett. Bocs....

Kakaós csiga és lekváros kifli élesztős hajtogatott vajas tésztából

Na, ez egy jó hosszú cím lett. A vajas tésztát nagyon szeretem. A hajtogatott tésztát is. A hajtogatott vajas tésztát különösen, de most élesztőset akartam, mert olyan igazi, békebeli kakóscsigára vágyakoztam. Arra amit a sarkon árultak a kis bódéban. Bevallom, ez azért nem egészen olyan lett, de azért elfogyott. Kerestem egy békebeli receptet a tésztához. Kicsit megvariáltam. A recept baja az volt, hogy az adott mennyiségből nem lett túl nagy adag, ez ugye az én családomnál eleve bukovári, de lehetett volna annyi eszem, hogy erre - ránézve a leírt mennyiségekre - magamtól is rájövök. Tehát, nem is a recept a hibás.
Már nagyon vártam a hétvégét, mert a hétfőtől péntekig tartó fogyókúrám kicsit keményebbre sikerült a megszokottnál - nem direkt, sok volt az idegbaj - úgyhogy arra a döntésre jutottam, hogy hétvégén extra adag bűnözéssel jutalmazom magam. Mert megérdemlem. És így lett kakaós csiga. Mivel találtam egy fél doboz sütésálló lekvárt a hűtőben -felbontva - nem akartam, hogy tovább árválkodjon, ezért lett kétféle sütemény. Végül is a lekváros még jobban is ízlett. Miután megettem három csigát rájöttem, hogy nem is szeretem a kakaós dolgokat. És gyorsan megettem az összes lekvárosat csak a férjem kóstolhatott meg egyetlen egyet. Hozzászoktam az étcsoki ízvilágához. A múltkoriban a kakaóscsigát holland kakaóporral készítettem. És bevallom, annyira nem jött be. Kelt tésztában úgy túl keserű volt. Most direkt jól elkevertem porcukorral, most meg azért nem ízlett. Az a gyanúm, az én fejemmel van valami gond. A lekvár volt a tuti. Azzal sosem tévedek nagyot. Mindegy, a tészta jó volt, de legközelebb duplázom az adagot és csak kifliket csinálok belőle. Mert az még napok múlva is annyira finom volt.

Élesztős hajtogatott vajas tészta

Hozzávalók: 15 dkg vaj, egy púpozott evőkanál liszt a vajas részhez.

2 dkg élesztő, 1 evőkanál langyos tej, 1 evőkanál liszt, egy teáskanál cukor a kovászhoz

A tésztához: 25 dkg liszt, egy teáskanál porcukor, 1 teáskanál olaj, 2 tojás sárgája, csipet só, tej

A 15 dkg vajat kicsit összegyúrjuk a liszttel és miután kis gombócot formáltunk belőle, betesszük a hűtőbe. Lehetőleg egy fél nappal előbb elkészítjük a kovászt úgy, hogy a hozzávalókat elkeverjük és vagy egy órán át hagyjuk kelni, erjedni. 

Ha mindez megvan, akkor a tésztához valókat készítsük egy mély tálba és adjuk hozzá a kovászt. Alaposan gyúrjuk össze. Pár perc dagasztás után hagyjuk félig megkelni. Ha ez megtörtént, akkor nyújtsuk ki, helyezzük a közepére a vajas gombócot. Hajtsuk rá a tésztát alulról - felülről és két oldalról is, majd csukjuk össze mint egy könyvet. Nyújtsuk ki így még egyszer. Közben lisztezzünk ezerrel, mert tapadós-ragadós a tészta a vaj miatt. Újra hajtogassuk duplán, majd hagyjuk magára jó 15 percre. Ezt a hajtogatást-nyújtás ismételjük meg még háromszor. Az utolsó nyújtásnál vagy nyújtsuk hosszúkás téglalap alakúra, vágjunk belőle hosszúkás háromszögeket, töltsük meg lekvárral és tekerjük fel, majd helyezzük sütőpapíros tepsire. Vagy nyújtsuk ki, kenjük meg olvasztott vajjal, szórjuk meg bőven kakaóporral és porcukorral. Tekerjük fel és vágjunk belőle kb. 1 centis darabokat. Mivel én kétfelé vettem a tésztát, nekem most kis mini csigáim lettek. A kifliket lekentem tojásfehérjével, a csigákat csak úgy a sütőpapírra raktam. 180 fokos sütőben 25-30 perc alatt szépen megsültek. 

Nigella csokitortája tepsiben, sütiként

A barátnőm szülinapjára készült ez a torta. Nigella klasszikus csokitortája. Annyira bejött a gyereknek, hogy nekiugrottam még egyszer. Mivel most nem ünnepeltünk semmit, csak a Kicsit akartuk jobb kedvre deríteni a betegsége után, egyszerűen tepsiben sütöttem meg. Miután elkészült, csak álltunk mellette mindannyian egy-egy villával a kezünkben és nem bírtuk abbahagyni az evését. El kellett dugnom a kamrába, mert veszedelmesen fogyott. Másnap anyósomék jöttek át kávézni, nahát családilag tömtük a fejünket. Az arányok, mennyiségek ugyanazok lettek. Csak a tésztát egy kis méretű tepsiben sütöttem meg. Csak kiemeltem a tepsiből a sütőpapírt, félretettem, mehetett bele az újabb adag papír és az újabb tészta. Ezt is ki lehetett emelni a papír segítségével. Míg kicsit hűlt, elkészítettem a krémet. Ezt rákentem az egyik lapra. A tészta másik felét úgy borítottam rá a sérülésmentesség jegyében, hogy egy nagyméretű tálcára helyeztem nagyon óvatosan a tésztát. Majd két oldalt a tésztát hozzáfogva finoman a tálcához ráborítottam a csokikrémes lapra. A tálcát leemeltem a papírt pedig csak szépen lehúztam. Így szép lett, nem tört el, és remekül be lehetett vonni a csokimázzal. Receptet a linknél találtok.