Egyik szombat este a gyerek kiküldetésben volt. Mi a Zapjával maratoni dvd-zést terveztünk. Előtte az egyik bevásárlóközpontban kóboroltunk, vásárolnunk kellett pár dolgot. Eljátszottunk a gondolattal, hogy beülünk moziba. De éhesek voltunk, ott meg csak kukorica van. Meg az a nacsosz vagy mi a franc, amiből kábé öt adagot bírnék megenni együltő helyemben, ahhoz meg egyrészt drága, másrészt kettőnknek csak négy keze van, harmadrészt, elképzelem mennyire nézne ránk hülyén a biztonsági őr. Mondjuk ez érdekel a legkevésbé, mondtam volna, hogy kívánós terhes vagyok. (Mert volna szólni mondjuk.) A gyorséttermek kínálata nem volt túl meggyőző, engem egy-két filmen kívül a mozibajárás sem izgat fel, ráadásul ott mindig hideg van én mindenhol meg akarok fagyni függetlenül a 40 foktól. Villámgyorsan lebeszéltük magunkat a moziról, irány a kölcsi. Kivételesen sikerült olyan filmet is találni, amit mind a ketten megnéztünk volna. Olyan ritka ez, mint a rózsaszín holló. Otthon aztán bekukkantottunk a hűtőbe. Rengeteg maradék sajt, maradék felvágottak. Maradék szendvicskenyér, tévedésből vettük. Ez lett belőle. Agyonnyomtam kecsappal. Imádom. Ropogós meg minden.
Melegszendvics
Hozzávalók: szendvicskenyér, maradék felvágott, maradék sajt, vaj, paprika, tojás megfőzve, paradicsom (paprikából csípős)
A kenyeret megkenjük vajjal, rátesszük a felvágottat, tojást, paprikát, paradicsomot és jól beterítjük reszelt sajttal. Sütő, 180-200 fok. Ropogjon. Tunkoljunk mustárba, majonézbe vagy kecsapba.
Így nézett ki sütőbe tolás előtt
Így meg utána
