Szalalkális lekváros

A szokásos hétfői munkahelyi nassolásra készülvén alakult ez a süti. Eredetileg nem akartam lekvárral tölteni, csak egy egyszerű kis linzerszerűséget szerettem volna készíteni. Linzert, de puhát, így jöhetett a képbe a szalalkáli, így már nem is beszélhetünk linzerről. Ez egy ősrégi, nagymamás sütemény, akinek a nagyija szerette a szalalkálit, az biztosan ismeri. Nem sikerült rosszul, de amikor elkészült, akkor nekem nem volt elég édes. Hát, fene az arcomat, a cukor az cukor, a vaníliáscukor meg pláne...nekem kevésnek tűnt. Úgyhogy először elkezdtem belefojtani a porcukorba. Nem volt rossz, de eszembe jutott anyósom szilvalekvárja. Na, ez lett az igazi. Némi tunkolás után úgy döntöttem, összeragasztom őket. És végre elégedett voltam. Másnapra tökéletesen összeértek az ízek, és egy fincsi, puha süti lett belőle. A kollégák sem reklamáltak, megvolt a hétfői sütifutam.
Lori

Szalalkális lekváros
Hozzávalók: 65 dkg liszt, 25 dkg cukor, két nagy evőkanál vaníliás cukor, 1 csomag szalalkáli, másfél deciliter tej, 12 dkg vaj, 4 tojás, ízlés szerint lekvár és/vagy porcukor
A szalakálit oldjuk fel a másfél decilter langyos tejben. A lekvár és a porcukor kivételével az összes hozzávalót öntsük eg mély tálba, öntsük rá a szalalkálit és az egészből keverjünk, gyúrjunk egy viszonylag sima tésztát. Ne lepődjünk meg, egy nagyon lágy, szinte folyós tésztát fogunk kapni és ez így van rendjén. Ha a biztonság kedvéért tovább liszteznénk, akkor tuti, hogy kemény süteményt kreálnánk. Ne tegyük. Ezt a masszát még úgyis egy éjszakára a hűtőbe kell tenni, majd másnapra szépen, tökéletes tésztává áll össze. Tehát másnap reggel vagy délelőtt tegyük a szépen összedermedt tésztát lisztezett deszkára és jó vékonyra nyújtsuk ki. Szaggassunk belőle tetszőleges formákat és helyezzük sütőpapíros tepsire. Elég gyorsan, úgy 12 perc alatt megsül. Akkor jó, ha szépen feljött és még nem barnul, vagy ég a széle. Ekkor vegyük ki és vagy porcukrozzuk meg a tetejét, vagy kenjük meg lekvárral és ragasszuk össze. Jó magas lesz, de ez nem rontja az élvezeti értékét. Szigorúan otthoni fogyasztáskor csak tunkoljuk bele a lekvárba.:o)

 

Négylapos pudingos

Egy ismerősöm mondaná erre az eredetileg ötlapos szalalkális sütire, hogy a válságra való tekintettel csak négy lapra futotta. Én egyszerűen csak lusta voltam öttel kínlódni. Amikor még nem volt túl sok tapasztalatom a "lapos" tészták terén, ekkora mennyiségből össze-vissza is csak két lapra futotta. Begyúrtam én a tésztát, de annyira kevésnek tűnt, hogy csak kétfelé vettem. Kinyújtottam - persze marha vastag lett és a tepsi hátán megsütöttem. Na, ebből két lap lett olyan vastag, mint egy krémes és még közé szuszakoltam a krémet. A párom nem akart megbántani - imádja ezt a féle süteményt - azt mondta, jól van ez így is. Akkor mondja ezt, ha valamit soha többet nem szeretne a tányérján látni. Ennek úgy két éve, és azóta igencsak elment a kedvem a négy vagy ötlapostól. Most azonban újra nekifogtam. gondoltam, ha a zserbó megy, menni fog ez is. Így is lett. A csokis krémet nem szereti az anyukám és mivel ezt elsősorban neki szántam, kicsit megvariáltam. Vanília és eperpuding ment bele. Az eper csak azért, mert a világos lapok és a világos krém nagyon sápatag lett volna...az eperszín feldobta. :o) A tészta receptje egyébként a Dr.Oetker szalalkális zacsi hátuljáról van. :o)))

Négylapos pudingos
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg margarin, 15 dkg cukor, 1  tasak vaníliás cukor, 1 dl tej, 1 tasak szalalkáli, 2 tojás.
A krémhez: 0,5 - 0,5 dl tej, 2-2 tasak epres és vaníliás pudingpor, 12,5-12,5 dkg margarin
A szalalkálit feloldjuk a tejben, majd a többi hozzávalóval együtt tésztává gyúrjuk. Négyfelé vesszük, majd vajazott-lisztezett tepsi hátán vékonyra(!!!!) nyújtjuk és 180 fokon pár perc alatt megsütjük. Szépen egymás mellé helyezzük őket és hagyjuk kihűlni. Közben felforraljuk két külön edényben a két adag tejet. Belekeverjük egyikbe a vaníliás másikba az epres pudingoprt, és sűrűre főzzük. Ha kész, kézmelegre hűtjük és belekeverjük az adagonként 12,5 dkg margarint. (Egy kocka margarint feleztem el.) Majd jöhet a rétegezés. Egy lap, egy réteg ízlés szerinti krém és így tovább. Én a tetejére nem tettem semmit, de pici porcukortól nem fog megsértődni.
Lori