Pármai sonkába göngyölt sertéskaraj szilvamártással

Valahogy a piac felé keveredtem még a hét közepén. Nagyon szép, méretes és még viszonylag kemény szilvákat találtam. Már akkor mondtam a Zuramnak, hogy ugyan fogalmam nincs, mit fogunk enni a hétvégén, de az tuti, hogy ahhoz szilvamártás lesz. Nem izgatta fel különösebben a dolog, imádja a mártásokat, tudta, hogy úgyis kap mellé valami húst, nyugodtan várta a hétvégét. Én már nem annyira, mert időközben megfogalmazódott bennem a menü. Amikor a házassági évfordulónkat ünnepeltük, az én férjem végre lemondott a szokásos éttermi rántott húsáról és pármai sonkába göngyölt szűzérmét evett. Na, erre gondoltam én is. Szűzérme, pármai sonka. Ez utóbbi úgyis az egyik gyengém. Pármait viszonylag gyorsan tudtam beszerezni, ám egészséges, szép és friss szűzpecsenyét sehol nem találtam a környéken. Pénteken már nagyon pipa voltam, ugrott a szűzérme, én meg ugrottam a mélyhűtő ládába, hátha akad ott valami tisztességes húsdarab. Szerencsémre még volt egy kisebb darab karaj a saját malackánkból. Ezt fogtam meg, vágtam ketté, és áztattam egy éjszakára fokhagymás tejbe. A végeredmény egy csodásan illatozó hús, egy még csodásabban illatozó szilvamártás és egy kis burgonya lett. A Kuttyogó úgy tolt le egy tisztességes szelet karajt sonkával együtt, hogy csak pislogtam. Belenyalogatott a szilvamártásba is, majd aludt két órát.
(A szilvamártás kicsit elrontottam. Arra gondoltam, mekkora ötlet abban a serpenyőben csinálni, amiben kérget pirítottam a húsra. Ja, az is volt, csak olyan égett íze lett, hogy ki kellett szednem a szilvát a seprenyőből és előlről kezdeni az egészet.)

Pármai sonkába göngyölt sertéskaraj szilvamártással

Hozzávalók: kb. 1 kilós sertéskaraj csontozottan, egyben, 10 dkg pármai sonka, 1 liter tej, 8-10 gerezd fokhagyma, só, bors, majoranna, kis magyaros sertéssült fűszerkeverék

A mártáshoz: 4-5 nagyobb szem szilva, 10 dkg vaj, étkezési keményítő, fahéj, barna cukor, szegfűszeg, gyömbér

A húst vágjuk ketté, hogy kicsit vékonyabb darabokat kapjunk. Tegyük egy mélyebb tálba, daraboljunk rá 8 gerezd fokhagymát, öntsük le tejjel, hogy teljesen ellepje. Egy éjszakára tegyük a hűtőbe. 

Másnap vegyük ki a tejből, vagdossuk be a tetejét, ezekbe a vágásokba tuszkoljunk egy-két fokhagyma gerezdet. Fűszerezzük be, majd kevés olíva olajon hirtelen pirítsunk egy kis kérget rá. Ha kivettük a serpenyőből egy kicsit hagyjuk hűlni, majd borítsuk be a sonka szeletekkel. Én körbe is kötöztem. Így mehetnek egy kisebb jénai tálba. Öntsünk alá 1-2 dl fehérbort, valamint öntsük fel vízzel. Fedjük be alufóliával és toljuk a sütőbe, ahol 160 fokon 3 óra alatt csodásan puhára sül. Az utolsó 5 percre levehetjük a fóliát, de ne sütögessük sokáig, mert a sonka megég.

A szilvamártás: A szilvákat pucoljuk meg és vágjuk vékonyabb csíkokra. Egy mélyebb serpenyőben hevítsünk 10 dkg vajat. Erre dobjuk a szilvagerezdeket és kevergessük addig, amíg elkezdenek egy kicsit puhulni. Ekkor fűszerezzük meg a gyümölcsöt ízlés szerint. Alaposan keverjük össze, majd öntsük fel vízzel. Fedő alatt takaréklángon főzögessük, míg kicsit besűrűsödik és a szilva megpuhul. Ha ez megtörtént, akkor egy evőkanál étkezési keményítőt keverjünk össze pár evőkanál mártással a serpenyőből. Ezzel habarjuk be a szilvás keveréket, majd rottyantsunk rajta még egyet és kevergessük, amíg tökéletesen be nem sűrűsödik.