2009. szeptember 14., hétfő

Borban sült sertéskaraj

Jó pár évvel ezelőtt anyukámtól kaptam egy békebeli öntött vas kacsasütőt. Mivel akkoriban nem voltam túl jártas a konyhai dolgokban, meggyőződésem volt, hogy ebben csak kacsát lehet sütni. Márpedig a Tást nem szeretem, sőt, a konyhában bolondozni sem szerettem, ezért mindig valahol a spájzban vagy a konyhaszekrény mélyén lapult. Egyszer azonban anyukám konyhájában megláttam egy ugyanilyen kacsasütőt a sütőben. Nem is értettem, mert egyikőjük sem szereti a kacsát. Aztán kiderült, hogy anyu simán oldalast sütött benne. Amikor már kicsit lelkesebben kalandoztam a konyhában, elővettem a saját öntött vas csodámat. (Nem volt könnyű, ha meg van tömve hússal egyedül ki sem bírom emelni a sütőből. Mondom, valódi békebeli!) Én is oldalassal kedztem a vele való együttműködésemet és mit mondja, remekül sikerült. Azóta eltelt nem kevés idő és lassan már mindenféle húst ebben készítek, hússütéshez elő sem veszem a tepsit. Legutóbb felszeletelt sertéskaraj készült benne. Az én férjem azt mondta, megkockáztatja, hogy ez volt eddig a legfinomabb hús, amit készítettem. Pedig feltálaltam már neki jónéhányat. Nos, úgy kellett rászólnom, hogy én igazán nem sajnálom tőle, de hagyjon már pár szeletet másnapra is ebédre. Ha valakinek az édesanyja tud hiányolni egy ilyen edényt, vagy ráakadna az Ecserin, mindenképpen szerezze be!
Másrészt van nekem egy kollegám, aki rendszeresen publikál a Vidék Íze magazinban. Csodálatos dolgok kerülnek ki a kezei közül. Ő mondta az alábbi jótanácsot: a jó húsnak egyetlen feltétele van: 160 fok fölél soha ne tekerjük a hőfokot.
És milyen igaza volt. Én alapvetően minden húst lefedve és hosszan sütök. Ezek a felszeletelt karajok 3 órán át sültek 160 fokon. A tetejük reccent, de ha a villát beleszúrtuk, omlott, mint a vaj. És még egy jó tanács tőlem: használjunk minél több piros színű fűszert és jófajta fehér bort a sütéshez!

Borban sült sertéskaraj
Hozzávalók: 1-1,5 kg sertéskaraj
Olíva olaj, mustár, grill fűszer, steak fűszerkeverék, erős paprika, paradicsomszósz vagy piros arany, fokhagyma só, majoranna, friss rozmaring, 1 liter száraz fehérbor, a tepsi aljára 2 fej vöröshagyma, 5-6 gerezd fokhagyma

A karajt szépen felszeleteltjük és szeletenként beirdaljuk. Beletesszük egy tálba, lelocsoljuk olíva olajjal, majd mehet rá az összes fűszer, a paradicsomszósz, a mustár, az erőspaprika. Alaposan keverjük össze és legalább fél órára tegyük a hűtőbe. A kacsasütő alját béleljük ki csíkokra vágott vöröshagymával, valamint gerezdekre vágott fokhagymával. Szorosan egymás mellé fektessük rá a pácolt hússzeleteket. Öntsük rá a tálban maradt olajat, majd az egészet öntsük fel száraz fehérborral. Tegyük 160 fokos sütőbe és három órán keresztül süssük. Félidőnél fektessük 3-4 friss rozmaring szálat a húsok tetejére. Amikor már majdnem készen van, az utolsó öt percre vegyük le a sütő tetejét és pirítsuk meg a húsokat.
Természetesen mindez elvégezhető egy egyszerű tepsiben is, de akkor 2-3 réteg fóliával takarjuk le a húst. 
Mi petrezselymes burgonyapürével és friss barackkal ettük. 
Lori