2009. szeptember 9., szerda

Amikor még trükközni próbáltam

Persze ilyen is volt. Gondoltam én, annyi mindent lehet készen kapni. Fagyasztott sült krumpli, előkészített rántott hús, üveges szószok, mártások, amelyeket csak a tésztára kell önteni. Hát persze, gondoltam én, hogy ilyen egyszerű lesz.
Egyszer egy igazán komoly cselhez folyamodtam. Lasagnét ígértem újdonsült páromnak. csakhogy kifutottam az időből, barátnőmmel csatangoltunk a városban, amikor eszembe jutott, hogy valami tészta is kellene, meg hús is és egyébként is, paradicsomszószt is szerezni kellene valahonnan. Esélytelen voltam, ellenben nem szerettem volna megkockáztatni, hogy újdonsült szívem szép szerelme kiábránduljon belőlem. Olyasvalakinél, aki annyira rajong a jó ételekért, mint ő, erre egész jó kilátásaim voltak egy ilyen bakival. Rendelj! Jött a mentő ötlet barátnőtől. Az ötlet nem volt rossz, de nem rendelhettem egy adagot. Ennek az egésznek úgy kellett kinéznie, minthaén vettem volna elő frissen a sütőből. Bementünk hát a legközelebbi bevásárlóközpontba és első körben kifosztottam a bankszámlámat. Majd fel a pizzáshoz és egyezkedni kezdtem a pultossal. Vajon hány adag lasagnét kell vennem ahhoz, hogy azokat elrendezhessem egy közepes méretű tepsiben. Ha jól emlékszem, minimum négyben maradtunk. Fél óra múlva kellett visszamennem a rendelésért. Ott várt a szakács és még két kiszolgáló srác. Igen csúnyán néztek, majd erkölcsi kiselőadást tartottak nekem arról, mennyire nem szép az, amire készülök. Mert tervembe persze be kellett avassam azt a bizonyos fiút, akinek a rendelést leadtam. A háromból ketten nagyon nem helyeselték a trükközést, mindenféle hazugnak elhordtak. Nem esett jól, de nem volt mit tenni. gyorsan fizettem és elhúztam a csíkot, hiszen a szakács már fontolgatta, hogy kiszúrásképpen oda sem adja a tésztát. Hazaérve az egészet egy tepsibe szorítottam, kicsi sajtot reszeltem rá, és betoltam a sütőbe. Amikor megérkezett a párom a ház elé, gyorsan rámelegítettem. Majd büszkén tálaltam. Szerencsére nem vette észre a turpisságot. Jól lakott és közölte, máskor is nyugodtan várjam ilyen vacsorával, mert ez fantasztikus volt. Hm. A lecke fel volt adva. Ő pedig azóta sem tudja, hogy annak idején hogyan vezettem meg. na, majd most. Mentségemre szóljon, azóta többször is elkészítettem a saját lasagnémat és osztatlan sikert arattam vele. Olyannyira, hogy a barátait is sikerült levennem a lábukról.
Lor