2010. március 20., szombat

Sajtbundás rakott rántott hús

A terhesség alatt rámtört húsevés nem akar csillapodni. Annyira nem, hogy hétvégén - amikor ugye kicsit lazul a hurok diéta ügyben - egyszerűen reggeltől estig tépném, rágnám, csámcsognám a húst. A bundázott húsokat is nagyon szeretem, péládul szívesen ennék sörtésztába vagy palacsintatésztába, leveles tésztába sült húst, de a férjem ilyesmire nem nyitott. Ha már egyszer, akkor rántott hús. A szezámos csirkét is csak duzzogva eszi meg. És csak ha nagyon nincs más és muszáj. Most azonban sikerült valami olyasmit kitalálni, ami végre neki is az ínyére volt. Legalábbis nem mert szólni. Valójában panírozott hús volt, de zsemlemorzsa helyett a húst vastag reszelt sajtba forgattam. Ez azért volt jó, mert felhasználhattam az összes maradék füstölt vagy éppen trappista sajtot, nem beszélve a goudáról. Valamint szépen megtöltöttem a húsokat maradék sonkaféleségekkel. Nem mondom, olyan laktató volt, hogy csak levegő után kapkodtunk. Különösen, mert nem pitykéztem túl. A szív alakú csirkemell filét egyszerűen kettévágtam. A fél szívet félbevágtam és máris megtöltöttem. Semmi darabolás, klopfolás. Tudtam, hogy a sütőben úgyis átsül. Volt hozzá főtt-sült burgonya - erről majd nemsokára - meg rengeteg uborka. Képzeljétek, a gyerek majdnem egy egész ilyet bevágott. Oké, én meg kettőt, dehát van köztünk úgy 50 kiló. A javamra. Durva nem?

Sajtbundás rakott rántott hús
Hozzávalók: Két egész csirkemell filé, sajt, maradék sonka, liszt, 2 tojás, só
A csirkemell filét félbevágjuk, majd a fél darabot bevágjuk, hogy szépen ki lehessen teríteni. Tegyünk az egyik felére apróra vágott sonkát, majd fedjük be egy szelet sajttal. Hajtsuk rá a másik felét és ha szükséges, szúrjuk át fogpiszkálóval, hogy ne nyíljon szét. Forgassuk meg lisztben. A tojásokat verjük fel és reszeljünk bele jó bőségesen nagylyukú reszelőn sajtot. Lehet füstölt, trappista, ami éppen kézre esik. Ebbe forgassuk meg a lisztes felületű húst. Egy mélyebb serpenyőben hevítsünk nagyon forróra olajat. Egyetlen perce tegyük bele a bundázott húst és forgassuk meg egyszer. Csak amíg kicsit színt kap és megszilárdul a bundája. Helyezzük a húsokat sütőpapírral bélelt tepsire. Szépen egymás mellé. Szórjuk meg még egy kis sajttal, fedjük be alufóliával és egy órán át 160-170 fokon süssük a sütőben. Az idő leteltével vegyük le a fóliát és még süssük tíz percig, ha van grillező funkciónk, akkor azzal. Így mesésen megpuhul, a teteje mégis ropogós lesz.
Félbevágás után nem volt idő fotózni. iszonyú éhesek voltunk. Nagyon ettünk....

2010. március 19., péntek

Jamie Oliver kenyér

Kenyér ügyben általában elszámolom magam. Általában pluszosan, tehát mindig több van otthon, mint kéne. Azért, mert megveszem a szokott adagot, aztán sütök is. Azért veszek a sütés mellett, mert nálam sosem biztos, hogy lesz-e időm sütni. Ha meg igen, akkor mindig azon tipródom, vajon sikerül-e? Mert ha nem, akkor valamivel csak etetni kell a pasivonalat. Ha minden összejön, akkor azért a felesleget le szoktam fagyasztani szűkösebb napokra. Na, most bukovári volt. Kevés lett a kenyér, március 15-én meg minden zárva. Szerencsére kenyérliszt mindig van otthon, volt otthon szárított élesztő is, úgyhogy nem volt kérdés, gyorsan sütök egyet. Bevallom, nekem ez a Jamie Oliver féle válik be a legjobban. Most direkt nem keresgéltem, nem kísérleteztem, a tutira mentem. Még a főnökasszonyom osztotta meg velem ezt a receptet és azóta is lelkes híve vagyok. Ez a kenyér villámgyorsan megvan, nagyon egyszerű, viszont annál finomabb. Mindig jól sikerül, a teteje pedig cserepes és ropog. Imádom. Most egy kisebb cipót sütöttem, az eredeti recept mellett megstuffoltam kis burgonyapehellyel, mert kábé másfél kanálnyi árválkodott a zacsiban, ki akartam már likvidálni. Íme a mi jolly joker-ünk.

Jamie Oliver kenyere kicsit másképp
Hozzávalók: 0,5 kg BL 80 liszt, 1,5 tasak porélesztő, 1,5 evőkanál olíva olaj, 3 dl víz, 1 kávéskanál cukor, 1 teáskanál só, 1,5 kanál burgonyapehely, 1 kávéskanál sikér
A langyos vízben elkevertem a porélesztőt. Hozzáöntöttem a liszthez, mehetett bele az összes többi hozzávaló és szépen kidagasztottam. Bevallom, csak 40 dekányi fehér lisztem volt, 10 dekát teljes kiőrlésű rozslisztből pótoltam. Tehát szépen kidagasztottam és legalább egy órára félretettem kelni. Amikor lejárt az idő, alaposan ököllel kiütögettem belőle a levegőt, majd újra átdagasztottam jó alaposan. Sütőpapírral kibéleltem a jól bevált öntöttvas lábasomat és beletettem a kenyeret. Bevagdostam a tetejét, rátettem a lábas fedőjét és hagytam, hogy annyira megkeljen, hogy a vágások szépen megnyíljanak. Ekkor lekenem hideg sós vízzel, benedvesítem a fedőt és 220 fokos sütőbe tolom. Egyszer még lekenem vízzel, majd az utolsó tíz percre fedő nélkül sütöm a kenyeret. Heuréka. Recseg, ropog.

Kérdések és válaszok

DebiGabi és Livi meghívott egy játékra. Kérdésekre válaszok. Nem tudom mit mondhatnék, íme, ez vagyok én. 

1: Mi lenne, ha nyernék a lottón?
Hm. Kifizetném a hitelt. :o) Elutaznék Toszkánába. Nyitnék egy olyan cukrászdát-pékséget, amelyet az Egyszerűen bonyolult című filmben láttam. És élvezném.

2: Rossz szokásom.
Pffffgggrrrr. Túl sok van. Reggel másfél órát kell eltöltenem a fürdőszobában, ebből nem engedek, inkább hajnalok hajnalán kelek. Gondolom az idő múlásával ez hatványozódni fog. Türelmetlen és erőszakos vagyok, ha valami nem úgy történik ahogy szeretném hisztizek és duzzogok, mint egy gyerek. Időmániás vagyok. Ha 3-kor találkozom valakivel akkor már negyed órával előbb megérkezem, pontban 3-kor pedig már idegbeteg vagyok, mert a másik "késik". Utálok várni.

3: Koffein.
Alap. Éltető elem. Nem indul nélküle a nap, nem záródik nélküle ebéd. Elvonási tüneteim vannak nélküle.

4: Színeim.
Régebben volt egy rózsaszín korszakom. Elmúlt. Ma már inkább fekete - ruhákban mindenképpen - szürke, barna, sötétzöld....most kicsit lila, de érzem, ez el fog múlni.Tinikoromban feketére akartam festeni a szobám falát. Anyu nem engedte. Vajon miért?!?!

5: Mi van most rajtam.
Hosszú farmerszoknya, western bokacsizma (barna), szürke póló

6: Háziállat.
Nincs. Félek a kutyáktól, a kutyaugatástól agyvérzést és idegrohamot kapok. Mindig volt cicám. Legutóbb egy csodálatos skót lógófülű macskám volt. Imádtam. Amikor vettük, a tenyésztő azt mondta, ez a világ legbarátságosabb és legnyugodtabb macskafaja. A miénk a világ legundokabb és legantiszociálisabb példánya volt. Annyira nem volt gyerekkompatibilis, hogy el kellett ajándékozzuk. Az új helyén állítólag ő a főnök, a család kutyáját naponta elveri és boldogsághormont kap, hogy barátságosabb legyen. Állítólag belőve egész jó fej, de valamiért ott is imádják.

7: 10 év múlva hol látom magam?
Szülői értekezleten. Vagy este saját bort kortyolgatva a kertben.

8: Legutóbbi nagyon jó élményem
Meghívás Karintiába április végén. A kedvenc tájam, a kedvenc helyem, imádom és nagyon boldog voltam tegnap, amikor jött a lehetőség. Éppen a szülinapomra esik az utazás. Egy csodás ajándék, azóta vigyorgok és piszok jó kedvem van.

2010. március 18., csütörtök

Meggyes-mákos süti

Sütöttünk a gyerekkel. Van az a konyhai robotgép. Imádja, ha zúg, ha berreg, ha prüszköl és forog. Akkor nagyokat visong és a lábam mögé bújik. Szóval, így sütünk mi ketten. Nem vagyok az: találtam egy kis ezt, találtam egy kis azt és lett belőle egy nagy amaz típusú háziasszony. Tudatosan szoktam tervezni, ritkán van olyan, hogy találtam volna valamit. DE! Most tényleg volt még a hűtőben mák és kezdtem aggódni, hogy egyszer csak megavasodik. És találtam egy zacskóval a nyáron lefagyasztott meggyből. Nyáron vettem a fáradtságot és úgy másfél ládányit kimagoztam és lefagyasztottam. Ha jól láttam, ez volt az utolsó csomag. A többi magozatlanul zacskóztam be. Azóta is ott vannak. Hogy mégis mire gondoltam akkor? Ja, arra, hogy majd csinálok belőle meggyszószt. Azóta se. Talán majd a hétvégén. (Hahahaha.)
Magozás közben nagyon menőnek éreztem magam. Végre a saját házam teraszán, az anyósék meggyfájának termését magoztam a saját mélyhűtőmbe szánva. Nagyon jó érzés volt. Kicsit a régi, nagyszülős nyarakra emlékeztetett. Jó lenne kicsit a saját kis kertünkbe varázsolni azt a bizonyos vidéki hangulatot. Oké, nem tartunk tyúkokat meg disznókat. De kertészkedhetünk, magozhatjuk a meggyet, főzhetjük be a paradicsomot, a lekvárt. Már csak ezért is nagyon várom a nyarat. Szeretnék már a virágföldben túrni, locsolni, ültetni a kicsiknek a paradicsomot. Hogy jutottam már megint a mákos sütitől idáig????

Meggyes-mákos sütemény
Hozzávalók: 30 dkg sima liszt, 3 tojás, két-három evőkanál tejföl, 10 dkg kukorica liszt, 40 dkg meggy, 5 evőkanál mák, 2 csomag vaníliás cukor, 3-4 evőkanál barna cukor, 1 csomag sütőpor, 15 dkg vaj, 10 dkg mandula
A hozzávalókat a meggy kivételével egyszerűen robotgéppel alaposan összekeverjük. Én először elkevertem a tojásokat a cukorral és a vaníliás cukorral, hozzáadtam a puha vajat és a tejfölt. Csak ezután jött a mák és a liszt a sütőporral. Végül szórtam hozzá a kukorica lisztet. Ezt a masszát egy sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem. A tetejét kiraktam lisztbe forgatott meggyel és megszórtam vágott mandulával. 180 fokon 30-35 percig sütöttem. 

2010. március 17., szerda

Kakaós csiga és lekváros kifli élesztős hajtogatott vajas tésztából

Na, ez egy jó hosszú cím lett. A vajas tésztát nagyon szeretem. A hajtogatott tésztát is. A hajtogatott vajas tésztát különösen, de most élesztőset akartam, mert olyan igazi, békebeli kakóscsigára vágyakoztam. Arra amit a sarkon árultak a kis bódéban. Bevallom, ez azért nem egészen olyan lett, de azért elfogyott. Kerestem egy békebeli receptet a tésztához. Kicsit megvariáltam. A recept baja az volt, hogy az adott mennyiségből nem lett túl nagy adag, ez ugye az én családomnál eleve bukovári, de lehetett volna annyi eszem, hogy erre - ránézve a leírt mennyiségekre - magamtól is rájövök. Tehát, nem is a recept a hibás.
Már nagyon vártam a hétvégét, mert a hétfőtől péntekig tartó fogyókúrám kicsit keményebbre sikerült a megszokottnál - nem direkt, sok volt az idegbaj - úgyhogy arra a döntésre jutottam, hogy hétvégén extra adag bűnözéssel jutalmazom magam. Mert megérdemlem. És így lett kakaós csiga. Mivel találtam egy fél doboz sütésálló lekvárt a hűtőben -felbontva - nem akartam, hogy tovább árválkodjon, ezért lett kétféle sütemény. Végül is a lekváros még jobban is ízlett. Miután megettem három csigát rájöttem, hogy nem is szeretem a kakaós dolgokat. És gyorsan megettem az összes lekvárosat csak a férjem kóstolhatott meg egyetlen egyet. Hozzászoktam az étcsoki ízvilágához. A múltkoriban a kakaóscsigát holland kakaóporral készítettem. És bevallom, annyira nem jött be. Kelt tésztában úgy túl keserű volt. Most direkt jól elkevertem porcukorral, most meg azért nem ízlett. Az a gyanúm, az én fejemmel van valami gond. A lekvár volt a tuti. Azzal sosem tévedek nagyot. Mindegy, a tészta jó volt, de legközelebb duplázom az adagot és csak kifliket csinálok belőle. Mert az még napok múlva is annyira finom volt.

Élesztős hajtogatott vajas tészta
Hozzávalók: 15 dkg vaj, egy púpozott evőkanál liszt a vajas részhez.
2 dkg élesztő, 1 evőkanál langyos tej, 1 evőkanál liszt, egy teáskanál cukor a kovászhoz
A tésztához: 25 dkg liszt, egy teáskanál porcukor, 1 teáskanál olaj, 2 tojás sárgája, csipet só, tej
A 15 dkg vajat kicsit összegyúrjuk a liszttel és miután kis gombócot formáltunk belőle, betesszük a hűtőbe. Lehetőleg egy fél nappal előbb elkészítjük a kovászt úgy, hogy a hozzávalókat elkeverjük és vagy egy órán át hagyjuk kelni, erjedni. 
Ha mindez megvan, akkor a tésztához valókat készítsük egy mély tálba és adjuk hozzá a kovászt. Alaposan gyúrjuk össze. Pár perc dagasztás után hagyjuk félig megkelni. Ha ez megtörtént, akkor nyújtsuk ki, helyezzük a közepére a vajas gombócot. Hajtsuk rá a tésztát alulról - felülről és két oldalról is, majd csukjuk össze mint egy könyvet. Nyújtsuk ki így még egyszer. Közben lisztezzünk ezerrel, mert tapadós-ragadós a tészta a vaj miatt. Újra hajtogassuk duplán, majd hagyjuk magára jó 15 percre. Ezt a hajtogatást-nyújtás ismételjük meg még háromszor. Az utolsó nyújtásnál vagy nyújtsuk hosszúkás téglalap alakúra, vágjunk belőle hosszúkás háromszögeket, töltsük meg lekvárral és tekerjük fel, majd helyezzük sütőpapíros tepsire. Vagy nyújtsuk ki, kenjük meg olvasztott vajjal, szórjuk meg bőven kakaóporral és porcukorral. Tekerjük fel és vágjunk belőle kb. 1 centis darabokat. Mivel én kétfelé vettem a tésztát, nekem most kis mini csigáim lettek. A kifliket lekentem tojásfehérjével, a csigákat csak úgy a sütőpapírra raktam. 180 fokos sütőben 25-30 perc alatt szépen megsültek. 

2010. március 16., kedd

Nigella csokitortája tepsiben, sütiként

A barátnőm szülinapjára készült ez a torta. Nigella klasszikus csokitortája. Annyira bejött a gyereknek, hogy nekiugrottam még egyszer. Mivel most nem ünnepeltünk semmit, csak a Kicsit akartuk jobb kedvre deríteni a betegsége után, egyszerűen tepsiben sütöttem meg. Miután elkészült, csak álltunk mellette mindannyian egy-egy villával a kezünkben és nem bírtuk abbahagyni az evését. El kellett dugnom a kamrába, mert veszedelmesen fogyott. Másnap anyósomék jöttek át kávézni, nahát családilag tömtük a fejünket. Az arányok, mennyiségek ugyanazok lettek. Csak a tésztát egy kis méretű tepsiben sütöttem meg. Csak kiemeltem a tepsiből a sütőpapírt, félretettem, mehetett bele az újabb adag papír és az újabb tészta. Ezt is ki lehetett emelni a papír segítségével. Míg kicsit hűlt, elkészítettem a krémet. Ezt rákentem az egyik lapra. A tészta másik felét úgy borítottam rá a sérülésmentesség jegyében, hogy egy nagyméretű tálcára helyeztem nagyon óvatosan a tésztát. Majd két oldalt a tésztát hozzáfogva finoman a tálcához ráborítottam a csokikrémes lapra. A tálcát leemeltem a papírt pedig csak szépen lehúztam. Így szép lett, nem tört el, és remekül be lehetett vonni a csokimázzal. Receptet a linknél találtok.

2010. március 15., hétfő

Krumplis kenyér

Sajnos csak hétvégén jut időm arra, hogy kenyeret süssek. Most éppen péntek délután sikerült korábban hazaérnem és előkészítettem egy szuper burgonyás kenyeret. Én a magam részéről rajongok a krumplis kenyérért, jól ki is gondoltam, milyen jó lesz este elrágcsálni a csücskét. A receptért célirányosan E.Margit oldalára mentem. Kifejezetten olyan receptet kerestem, amelybe nyers burgonya kellett, mert főzögetni, pürésíteni, nyomkodni már tényleg nem lett volna kedvem. Meg is találtam, nála megtaláljátok ITTEN szép fázisfotókkal, mert nem is változtattam rajta semmit. Illetve, én csak félideig dagasztottam gépben, mind a két dagasztás kézzel fejeztem be...Régimódi vagyok, még mindig nem bízom a gépekben. Ráadásul nekem nem kenyérsütő gépem van, csak az a bizonyos dagasztani is - amúgy tök jól - tudó konyha gépem. Ezt most nem a kacsasütőmben sütöttem, hanem a másik Szlovákiából kapott öntött vas lábasomban. Ennek jó magas a fala és persze szuper vastag. A sütési módom a szokásos volt, a vas edény fedőjének az alját a vízcsap alá tartottam, így fedtem be a lábast és sütés alatt ezt még egyszer megismételte. Az utolsó tíz percre levettem, lekentem a kenyér tetejét és így sütöttem tovább. Kicsit megégett, de ez nem a kenyért vagy a recept hiánya, egyszerűen becsúszott egy s.o.s. peluscsere, s mivel a gyereket másképp nem lehet tisztába tenni, csak futás, mozgás közben, időbe telt, míg elkaptam....ez látszik a kenyéren. De ettől még iszonyú finom, puha bélzetű kenyér lesz ...és nagyon de nagyon laktató. Férjem a reggeli kakaóhoz két nagy karéj kenyeret szokott megenni, ebből azonban csak egyet bírt.