Pikáns serpenyős krumpli

Kicsit el vagyok tűnve. Ennek egyik oka a sok munka, a másik pedig egy, az egész családon átsüvítő megfázásos betegség. A nagyszülők kezdték. Mivel napközben ők vannak a kicsivel, várható volt, hogy Kuttyogó sem ússza meg a dolgot. Sajnos benyelt egy kis megfázást. Szerencsére bivaly kisgyerek, volt egy kis láza, kókadt volt, többet aludt az átlagosnál, de rengeteg alvással, vitaminnal és némi lázcsillapítóval pár nap alatt helyrejött. Rémületes dolog, ha egy gyerek beteg, még akkor is, ha csak egy kis megfázásról van szó. De a legrosszabb ilyenkor az orrszívó porszívó. Aki ezt kitalálta, annak a hátsófelébe vezetném és szívatnám egy hétig. Értem én, hogy ez kell...de hát csak lehetne ennek valami kulturáltabb, kevésbé rémisztő módja. A gyerekem apjával hétvégén este ültünk, apa kezében a gyerek, az enyémben az orrszívó. És néztünk tanácstalanul egymásra, hogy most akkor szívod? Szívjam? De ordít. De fogd le. De ennél erősebben nem merem. Majd én. Szívd te. Dehát mozog. Mozog basszus, másfél éves, gondoltad, majd szoborszerűvé merevedve megadja magát? Na, egy fél óra múlva szitkozódva hagytuk a francba. Mondjuk addigra a gyerek úgy ordított, hogy az összes takony kijött, szerintem még az agyából is. Van egy kisebb, elektromos orrszívónk, azt vettük elő. Szerencsére csak egyszer volt rá szükség.
Na de...idegeink lecsillapítása végett úgy döntöttünk, csapunk egy laza vacsit. Semmi faxni. Krumpli, LILAHAGYMA, körözött - maradék túróból ebédre készített túrós tészta ügyileg - sajt, paprika és a maradék kacsazsír. Úgy saccolom, fejenként két fej lilahagymát, és úgy 5000-6000 kalóriát pusztítottunk el. A krumplit most kicsit másképp sütöttem. Piteformában. Nem röhögni, az volt teflonos és pont annak olyan a mérete, hogy kettőnknek elég. (Pedig nem kicsi.) Szaftos lett, csípős, pikáns, pirosas és hagymás, mint a veszedelem. Köretként is kipróbáltuk másnap egy lájtosabb verzióban, de akár önmagéban is tök kis kaja.

Pikáns serpenyős krumpli
Hozzávalók: 5-6 fej közepes vagy nagyobb krumpli, olíva olaj, mustár, pirosarany, 5-6 gerezd fokhagyma, 1 fej lilahagyma, só, bors, majoranna, oreganó
A krumplit vágjuk vastagabb hasábokra és máris tehetjük abba a tepsibe amiben majd sülni fog. (Én az alját átkentem egy kis kacsazsírral, biztos ami biztos.) Szórjuk meg a majorannával, oregánóval, adjunk hozzá egy teáskanál mustárt és nyomjunk rá nem kevés pirosaranyat, hogy szép színe legyen. Sózzuk, borsozuk. A lilahagymát vágjuk csíkokra, ezt is adjuk a krumplihoz. Az egészet locsoljuk meg olívaolajjal, alaposan keverjük össze. A fokhagyma gerezdeket dobáljuk rá. Öntsünk alá annyi vizet, amennyi félig ellepi, majd 200-220 fokos sütőben süssük addig, míg a víz elsül, a krumpli pedig szép piros és sopogós lesz. A tepsi alján maradt lében istenien lehet tunkolni a kenyeret.