Felfedeztem - nahát, milyen meglepő- hogy a családom imádja a házi pékárut. Gondolom, ezzel sok család így van. Na, mindegy. Továbbra sincs időm hétközben ilyesmit sütni, meg egyébként is lusta vagyok, úgyhogy hétvégén lakunk jól ilyesmivel. Most egy cibattát készítettem. A receptet kinyomtattam és már megint a munkahelyen hagytam. Lassan meglesz az új laptopom és végre otthonról is tudok ügyködni, mert ez egy elmebaj. Elvonási tüneteim vannak, hogy nem tudok otthon földön ülve, hason fekve, fejen állva gépezni, írni, pötyögni. A férjemét meg mégsem marhatom el...meg az nem az igazi. Nem szeretek könyvtári vagy kölcsönkönyvet olvasni, nem szeretem más ruháját hordani, nem kérek kölcsön cipőt, táskát...nem szeretek más gépén dolgozni. (Meg mivan, ha rejteget rajta valamit, én meg belefutok, rákérdezek, összeveszünk és az a vége, hogy turkáltam a dolgai között. Na, nem mintha jellemző lenne rá, de nem szeretem a meglepetéseket. még mindig.) Szóval, otthon realizáltam a kelesztőtál felett állva, hogy szuper, szuper, de nincs útmutató. Aztán gondoltam, nem kellhet ehhez semmi olyasmi, ami ne lett volna a kezemben. Nálam a kiindulási alap az 50 dkg liszt volt. Kicsit ilyen, kicsit olyan. A többi jött magától. Például a pizzakrém, amit a hűtőben találtam, meg a friss fűszernövények, amelyeket persze, hogy nem tudtam kiültetni a dög nagy vihar miatt. Amit már régebben kiültettem, most tutira feladta a harcot, a bazsalikomot láttam a minap az öngyilkosság szélén.
Na, mivel megint tök másról beszélek, mint ami a lényeg, íme a recept. (Olyankor csinálom ezt, mikor baromi sok dolgom lenne és ezzel terelem magam....)
Piros cibatta
Hozzávalók: 25 dkg BL 81 liszt, 25 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt, 4 ek. olíva olaj, 3 dl víz, 1 csomag élesztő, 1 tk. só, 2 ek. pizzakrém, friss bazsalikom, oreganó, majoranna, 3 gerezd fokhagyma.
A langyosított vízben elkevertem az élesztőt, a liszteket egy tálba szitáltam. A fokhagymát átpráseltem, a liszthez adtam. Beledaraboltam a fűszernövényeket is a liszthez, majd a vizet az élesztővel. Rálöttyintettem az olajat, megsóztam, belenyomtam a pizzakérmet is. Aztán ezt a nagy katyvaszt elkezdtem dagasztani. Jó alaposan kidagasztottam először kézzel, majd géppel, majd átütögettem megint kézzel. Aztán hagytam kelni. Mivel még délelőtt bedagasztottam és csak estére volt tervezve a fogyasztása, tulajdonképpen egész nap kelt a konyhapulton. Úgy két-három óra elteltével kicsit kiütögettem belőle a levegőt, majd újra hagytam kelni. Egészen késő délutánig. Ekkor megint kiütögettem és igyekeztem belőle téglalapokat formálni. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. Bevagdostam a tetejét és még mindig hagytam lustán kelni. Amikor a vágások szépen kirepedtek, lekentem sós vízzel és 180 fokra előmelegített sütőbe toltam. 25 perc alatt megsült. Ropogós és pikáns lett. Sima vaj maximálisan elég volt hozzá...meg paradicsom....
