Férjem szeret bográcsban pásztor tarhonyát készíteni. És is szeretem, amikor készít, imádom a tarhonyát. De én olyan mancsosan szeretem. Sok helyen a tarhonyás hús kicsit száraz....nekem olyan, mint a száraz rizses hús, csak tarhonyával. Én azt szeretem, ha lehet kanállal enni és kicsit csorog az államon a pöriszaft, nem azt, amikor vizet kell innom minden második korty után, mert torkomon akad egy rizs vagy egy tarhonya darab. Olyankor annyira nőies vagyok, hogy a párom néha röhög rajtam és azzal viccelődik, hogy mennyire gerjed erre az erotikus szürcsölésre. Na ja. Ekkor vetem be a gyereket, aki még nálam is maszatosabban tud enni. Teljes a gyönyör. Most, hogy ilyen eszelős időjárás volt és hol száz ágra sütött a nap, hol rohantunk a szomszéd utcából a gyerek tütüjével, mert ránk szakadt az ég, nem mertük megkockáztatni a bográcsot. Én viszont megkívántam a tarhonyát. Nagyon. Mivel a húson kívül minden volt otthon, még költséghatékonynak is ítéltem meg, ami hó végén fontos tényező. Vettem egy kiló sertéscombot, előkaptam a Szlovákiából menesztett öntöttvas lábasomat - ami már félüzemi méret - és rittyentettem egyet. Nem csináltam még tarhonyát. Anyukám azt mondta, engedjem bő lére a pörköltet, mert a tarhonya sok levet szív fel. Na, olyan bő lére engedtem, hogy kábé fél litert ki kellett meregetnem és még így is olyan szaftos-mancsos lett, hogy volt minek fröcsögni-csorogni. Férjemnek kicsit szottyos volt, nekem meg a kölöknek pont így jött be. A gyerek egyébként sem eszik meg semmit, aminek nincs egy kis szaftja, úgyhogy túlerőben voltunk, Apát meg lekenyereztük almapaprikával.
Szottyos tarhonya
Hozzávalók: 1 kg sertéscomb, fél tasak tarhonya, egy kis konzerv sűrített paradicsom, egy kávéskanál piros arany, egy paprika, egy hagyma, két evőkanál kacsazsír (vagy bármilyen, nekem ez volt tartalékban, tökre bio, én csináltam), ételízesítő, piros paprika, 1 gerezd fokhagyma
A zsírt megolvasztom és megfuttatom rajta az apróra vágott hagymát és a felkockázott paprikát. Amikor már üveges, hozzáadom a sűrített paradicsomot, majd rádobom a húst. Mehet rá a piros arany is, az egészet jól összekeverem, megforgatom és megszórom piros paprikával. Felöntöttem bő másfél liter vízzel. Ez sok. Egy lityi is elég. Vagy amennyi kicsit bővebben ellepi. Beledobtam egy gerezd fokhagymát, megvártam míg összeforr, aztán fedő alatt, szépen lassan félpuhára főztem a húst. Amikor már olyan állaga volt - nekem úgy 1-1,5 óra - kevés olajon megpirítottam a tarhonyát és beleöntöttem a pörköltbe. Feljebb vettem a lángot és majdnem folyamatosan kevergetve megvártam, míg megfő a tarhonya is. Amúgy tényleg sok folyadékot felvesz. Én néha, mikor meguntam a kevergetést, takarékra vettem és visszatettem rá a fedőt. Biztos így is meg lehet csinálni, én kombináltam a kevergetős és fedő alatt érlelős módszert. Nekünk jó volt.
Annyira ettük, hogy már csak a fazékban maradt összeállt adagot sikerült fotózni. Innen nézve tökre sólet külseje van. Vagy csak nálunk szottyos minden?
