2010. január 29., péntek

Habos almás

Gyerekkoromban szinte minden nyarat a nagymamámnál töltöttem egy aprócska faluban nem túl messze Budapesttől. Amint megkezdődött a nyári szünet engem anyuék összecsomagoltak és kiszabadítottak a panelből, nagymamám pedig megnyert engem arra a cirka 2 hónapra. Nagyon élveztem. Tojásokat szedtem a tyúkok alól, kukoricadarát kevertem be nekik, ettem a földből kitépett spenótot, a homokos földi epret és mezítláb rohangáltam reggeltől estig. Úgy november közepére sikerült az összes talpamba ivódott kosztól megszabadulni. Ez egy apró falu ahol egyrészt mindenki ismeri egymást, másrészt tuti, hogy minden második ember rokonságban van. Élt és hála Istennek még ma is él a faluban egy Mancika néni. Süteményes Mancika. Nem múlhatott el egyetlen lagzi, búcsú vagy komolyabb ünnep a faluban, hogy Mancika néni ne virítsa a finomságait. Azóta is azt tartom, hogy nála jobb lagzis sütit ezen a világon senki nem csinál. A hólabdája egyszerűen legendás, még soha nem ettem olyan finomat. A receptjeit nem nagyon osztogatja, érthető módon. Ám van egy, ami kiszivárgott. Az én nagymamám leginkább a sós sütiket szerette, ritkán készített édességet - az anyu kiváltsága volt. Ám volt ez a bizonyos falusi habos almás. Bevallom, nem igazán rajongok azokért a sütikért, amelyeknek tojáshab van a tetején. A Rákóczi túrós sem a kedvencem. Ám ezt - talán a falusi emlékek miatt - mégis szívesen megeszem. Biztosan sok nagymama ismeri és sok vidéki faluban kerül az asztalra, nekem ez mégis olyan Mancikás.Jókajánál is felfedeztem, igazság szerint innen jött az ötlet, hogy előkotorjam a receptet. Nem sok eltérés volt, talán csak annyi, hogy nálunk szilvalekvár volt az alma alatt és az almát lereszeltük. Egyébként nagymama kompatibilis.

Habos almás
Hozzávalók: 2 dl tej, egy csomag sütőpor, 4 nagyobb  alma, 10 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 2 tojás sárgája, 1 citrom héja és leve, liszt, 10 dkg reszelt mandula, szilvalekvár, szegfűszeg, fahéj, a tojáshabhoz 10 dkg porcukor
A lisztet keverjük össze a sütőporral. A vajat keverjük simára a tojássárgákkal és vajjal, reszeljük bele a citrom héját. Adjuk hozzá a tejet, kicsit keverjük össze, majd annyi lisztet szórjunk bele, hogy szép sima, de sűrű tésztát kapjunk. Egy tepsit vajazzunk és lisztezzünk ki. Simítsuk bele a formát és 180 fokra előmelegített sütőben süssük addig, míg a teteje megszilárdul. Addig reszeljük le az almát, locsoljuk meg a citrom facsart levével. Ízlés szerint adjunk hozzá cukrot, fahéjat és szegfűszeget. Alaposan keverjük össze. Ha a tészta megszilárdult, egy teáskanállal dobjunk rá kis szilvalekvár halmokat. A szilvalekvárt, ha valódi, kemény és házi úgyis esélytelen szerintem kenni. Nekem éppen ilyen van otthon...erdélyi szilvalekvár, na az nem éppen kenős. Majd ezekre a kis halmokra simítsuk rá az ízesített almát. A tetejét hintsük meg 10 dkg reszelt mandulával. Így mehet a sütőbe újabb tíz percre. Ez alatt a porcukorral verjük fel a tojáshabot. Én direkt annyi porcukorral vertem, hogy habcsókos legyen. Így hajlandó vagyok megenni. Szép fényes lett, nem túl kemény. Ezt rákentem az időközben elkészült almás sütire. Ismét vissza a sütőbe, de már csak kb. 150 fokra. Addig süssük, míg a hab egy kis színt kap és megszilárdul. Ha van kéznél még tojésfehérje, érdemes legalább még egy-két fehérjét hozzákeverni, hogy a habréteg magasabb és mutatósabb legyen. Akkor szeleteljük fel, ha kihűlt.